A szívem szeretője vagy [antikvár]

Előszó Kedves Olvasó! Az én életem arról szól, hogy mások akaratát teljesítsem. Mint minden történethez az én élethistóriámhoz is egy csodálatos szerelem létezése fűződik. Amikor Orosháza határát elhagyva visszanéztem a már robogó vonatból, egészen biztos voltam benne, hogy a sors az ismeretlen világban valami újat, valami különöset tartogat a számomra. Minden vágyam az volt, hogy ne ezt az életet éljem, amit rám erőszakolva kell tűrni, ahol oly sokszor megaláztak! Nem! Nekem ebből elég, innen minél messzebb szeretnék menekülni, ahol nem ismernek és a múltamban nem kutakodnak. És most végre lehetőségem adatott, s mint rabmadár, - kirepülhettem a kalitkából. Nagyapám 56 decemberében történt halála óta, még nem is olyan régen fekete ruhát viseltem, pedig véleményem szerint az igazi gyász a szívben van. Nevetni, dalolni akarok, s elfeledni minden rosszat és a szerelmi döntést majd nem a fejemben, hanem a szívemben kell, hogy hozzam! Merem remélni, hogy így lesz, mert előttem van az egész élet a titokzatos jövő, s a várva-várt első szerelem (naplórészlet) Witt Márta