Bővebb ismertető
HATAROZAT
A Szombathelyi Egyházmegye 1998. június 16-20. között tartotta meg második zsinatát. Az egyházmegyei zsinat dokumentumait áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy a benne foglaltak megfelelnek az egyház tanításának és törvényeinek. Ezért az itt közölt dokumentumokat az Egyházi Törvénykönyv 466. kánonja szerint a mai napon aláírásommal megerősítve hivatalosan kihirdetem.
Zsinati könyvünk rendelkezései 2001. január l-jével lépnek életbe. Vannak azonban olyan rendelkezések, amelyeknek megvalósítása további elóTíészítést és szervezést igényel. Ezek a szükséges feltételek megteremtése után lesznek majd érvényesek.
Adja Isten, hogy egyházmegyei zsinatunk megteremje gyümölcsét. A Magyarok Nagyasszonyának és Szent Márton püspöknek, egyházmegyénk védőszentjének közbenjárására elősegítse keresztény életünk hőn óhajtott megújulását.
Szombathely, 2000. november 11-én, Szent Márton püspök ünnepén.
BEVEZETES
A Szombathelyi Egyházmegye 1977-ben emlékezett meg az egyházmegye védőszentje, Szent Márton püspök halálának 1600. évfordulójáról.
Ezt az évet Konkoly István megyés püspök az egyházmegye számára jubileumi évnek nyilvánította.
A jubileumi év megnyitása - püspöki koncelebrációs szentmise keretében - 1996. november 17-én volt a szombathelyi székesegyházban.
A megyés főpásztor ezen a szentmisén jelentette be ünnepélyesen, hogy - megfelelő elólcészítés után - 1998. június hónapban egyházmegyei zsinat lesz a Szombathelyi Egyházmegyében.
Egy hónappal késólDb, december 16-án az Egyházmegyei Papi Szenátus ülésén kijelölték azt a 17 témát, amelyróT a zsinaton tárgyalni szeretnének.
Ezek a témák felölelték a lelkipásztorkodás szinte minden területét, vagyis számba vették az egyház tanítói, papi és pásztori küldetésének a feladatait.
Minden téma három részből állt: a teológiai megalapozásból, a helyzetelemzésből és a javaslatokból.
A 17 téma kijelölése után - az EPSZ javaslatait figyelembe véve -a megyés főpásztor kijelölte a 17 téma felelőseit, illetve az egyes témák anyagát összeállító munkacsoportok papi és világi tagjait. Egy-egy munkacsoportban általában nyolc tag: négy pap és négy világi hívő dolgozott. Vagyis összesen kb. 140-en vettek részt ebben a munkában.
Az említett EPSZ-gyúlésen megtörtént a zsinat titkárának, jegyzőjének és hat tagú ún. Koordináló Bizottságának a kinevezése is.