Bővebb ismertető
A Takiadziszokról szóló jelen monográfia megírását, az után határoztam el, hogy 2010. április 9-én, találkoztam Kozáni polgármesterével, Lazaros Maloutas úrral. A találkozón, melyre a polgármester úr irodájában került sor, rajtam kívül részt vett néhány helybéli és külföldi barátom. Amikor először léptem be a polgármesteri irodába, a bejárati ajtóval szemben lévő falon váratlanul megpillantottam Nikolaosz Emmanuil Takiadzisz ismeretlen festőtől származó eredeti arcképét, a legrégibb és legszebb ábrázolást, mely kozáni előkelőről fennmaradt - noha az idő foga teljesen ezt a képet sem kímélte meg. Lenyűgözve álltam előtte, egyike volt ez azon ritka pillanatoknak, amikor váratlanul megnyilatkozik előttünk a Szépség. A képet persze ismertem: egy rossz minőségű fekete-fehér fotográfiáról, melynek alapján azonban fogalmat sem lehetett alkotni az eredeti szépségéről. Amióta ezt a pompás portrét megláttam, a válaszra váró kérdések egész sora tolult fel bennem: kik voltak a Takiadziszok, és milyen családi kapcsolatok fűzték őket egybe? Honnan származott a család? Vannak-e még élő leszármazottaik, ha igen, mivel foglalkoznak, milyen a társadalmi státuszuk? Tudnak-e származásukról a ma élő utódok? Lévén, hogy Kozáni legelőkelőbb és leggazdagabb családjai közé tartoztak - hogy és hol szerezték vagyonukat? Milyen nyomokat hagytak szülővárosukban, és az őket befogadó országokban? Mivel járultak hozzá a társadalom jólétéhez? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak. Az előmunkálatok során össze kellett gyűjtenem az addig keletkezett szakirodalmat, illetve rendszeres kutatást kellett folytatnom új források felderítése céljából Kozániban és azokban az országokban, amelyekben a Takiadziszok letelepedtek, és tevékenykedtek (Magyarország, Ausztria). Miután a kisszámú, kiadott munkán kívül elég sok új adatot is találtam, lehetővé vált, hogy a témáról egy életrajzi-genealógiai értekezést írhassak.