A tanácshatalom története Cegléden [antikvár]

CEGLÉD a tjlkácsköztírsasáö idbjéi Bevezető és források Cegléd története méltán büszkélkedik országos jelentőségű haladó és forradalmi eseményekkel. Lakossága, különösen alsóbb osztályai, beosülettel kivették részüket a magyar történelem folyamán a haladásért folytatott harcökból. lem ˇéletlen,hogy Dózsa paraszt hadai a Rákosi rétekről elindulva itt ütötték fel főhadiszállásokat. A ceglédi piactéren mondta el Dóssá György nevezetes beszédét, s a parasztseregbe beálló számos ceglédi jobbágy mellett innen került ki Dózsa harcának ideológusa, s egyben legjelentősebb alvezére, a legendás hirü "nagybotu" Mészáros Lőrinc, ceglédi plébános. Nem véletlen az sem,hogy a nagyságos fejedelem seregeiben is ott találjak a ceglédi jobbágyokat, s a kuruc seregek bizton számíthattak a ceglédi utánpótlásra. Az 1848-as szabadságharc lánglelkü vesére Kossuth Lajos Cegléden kezdte meg nagysikerű toborzó-utját, melynek nyomán jött létre a magyar honvéd hadsereg. Beszédének kst-dóezavai márványba vésve őrzik örök emlékezetét, a bajba*, a nép segítségét kérő népvezérneki "Hozzád Jövék el derék gyar nép, elárult házén reménye, vára, oszlopa." Késő öregségében, a fővárosból kiüldözve, Cegléden élt és alkotott 1876-77-ben a magyar monkáeság első szószólója: Táncsics Mihály. Itt ringatták bölcsőjét Várkonyi Istvánnak,