A tanácsköztársaság Kárpátalján [antikvár]

BEVEZETESA MUNKA TÁRGYA ÉS CÉLJAQ őszén beszélgetésbe elegyedtem Beregszászban egy kárpátaljai ^ W J.O történésszel, és rögtön szóba kerültek az aktuálisan kutatott történelmi témák, események, ellentmondások, fellelt érdekes levéltári iratok, időszerű évfordulók. Egyhamar szóba került a Tanácsköztársaság közeledő loo éves évfordulója. Meglepetten hallgattam, hogy szerinte nem kell foglalkozni az 1919-es proletárdiktatúra eseményeivel, mivel mi nem vagyunk büszkék erre az időszakra". Ez volt az a lökés, ami miatt végül is komolyan fontolóra vettem Gellért Ádám többszöri felvetését, hogy érdemes lenne megírni a Tanácsköztársaság kárpátaljai történetét Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék vonatkozásában.'Első lépésként elmerültem a témáról szóló szakirodalomban, de hamar szembesültem azzal, hogy átfogóbbnak mondható munkák utoljára a múlt század '60-as, '70-es éveiben készültek, s ezek is magukon viselték a sajátságos szovjet politikai és ideológiai jegyeket. Mivel alapkutatásokon njaigvó munka sem magyar, sem orosz vagy ukrán nyelven nem készült, ezért fő célom e hiány pótlása volt.Elsőként rövid általános képet adok az 1918-as összeomlást követő geopolitikai, gazdasági és társadalmi viszonyokról, majd bemutatom, hogy mi-' Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék 1919. szeptember lo-től Csehszlovákia részét képezték Podkarpatszka Rusz néven. Ekkor jött létre az a földrajzi tér, amelyet 1918-ban elvétve, a 20. század 30-as éveitől pedig egyre gyakrabban neveztek Kárpátaljának.13