A Tiszáninneni Református Egyházkerület tudományos gyűjteményeinek évkönyve 1989/1990 [antikvár]

Előszó "a magunk mentségére" 1952 júniusában a Sárospataki Református Kollégium utolsó egysége, a Gimnázium is felszámolásra került. A többi részlegét, a Theológiai Akadémiát, a Tam'tóképző Intézetet, a Kertészeti és Szőlészeti Szakközépiskolát, az Általános Iskolát már korábban megszüntették. Jellemző módon, a Kollégium tudományos gyűjteményeire az államosítást végző szervek nem tartottak igényt. Azok továbbra is megmaradtak a Magyarországi Református Egyház, közelebbről kezdetben a Tiszavidéki, majd visszaáUítása után a Tiszáninneni Református Egyházkerület tulajdonában és kezelésében. (A Tiszáninneni Református Egyházkerületet, éppen a Theológiai Akadémia bezárása elleni tiltakozása miatt, 1951-ben megszüntették.) Mint az egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium "maradéka", az évek során megizmosodott, s az egymással harmincnyolc éven át szoros egységben élő Nagykönyvtár, Levéltár, Múzeum és Adattár, - Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei néven működött. Minden részlege igyekezett megőrizni és tovább gyarapítani az elődök által összegyűjtött anyagát, amelyet megtöbbszörözött ez alatt az idő alatt. 1989. december 31 - én a Nagykönyvtár állománya 330837 könyvtári egység, a Levéltáré 407 folyóméter levéltári anyag, a Múzeumé 20833 múzeumi egység, az Adattáré 160272 adattári egység. A Gyűjtemények teljes állománya 511942 gyűjteményi egység és 407 méter levéltári anyag. A Gyűjtemények munkatársai igyekeztek készségesen kiszolgálni a hazai és külföldi kutatókat, tudósokat, az egyetemi, főiskolai és középiskolai tanárokat, hallgatókat és tanulókat, a tiszáninneni lelkipásztorokat, de más kerületben élő lelkészeket is, és egyáltalán mindenkit, aki témájához forrásanyagot, tájékoztatást, kutatásaihoz, dolgozata elkészítéséhez segítséget remélve keresett meg bennünket. A munkatársak nem nagy létszámban, kevés fizetésért sokat dolgozva, ügyüknek tartották a részlegek tevékenységének szakmai szinten tartását, ami szerény mértékben sikerült is. A beszűkűlt keretek és lehetőségek között is megpróbálta a Gyűjtemények anyaintézetének, a megszüntetett Református Kollégiumnak "maradéka" - ként továbbélni és továbbsugározni azt a református hitvallású keresztyén emberséget, azt a meggyőződése szerint emberhez méltó szemléletet és magatartást, amelyet anyaintézete évszázadokon át, ha változó intenzitással is, de sugárzott. Vallotta, hogy ennek