A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története 1841-2001 [antikvár]

Az elmúlt évszázadban a tudomány gyors fejlődésének eredményeként gazdaság szerkezete teljesen átalakult, a tudomány államok felettiségét követte a gazdaság globalizálódása, amelynek hatékonysága a tudomány eredményességétől vált függővé. Napjainkban az alkotás, az emberi agy működésének termékei felértékelődésének vagyunk szemtanúi. A világban új kihívások jelentkeztek. Amíg a századfordulón egy áru értékének kb. 70-80%-át a nyersanyag értéke adta meg, addig ma már kb. ugyanilyen arányban részesedik a belefektetett szellemi tőke. Európa, de a fejlett országok USA és Japán, sőt Kína is "knowledge-based society"-t tudásalapú társadalmat épít. Felértékelődött a szürkeállomány, a szellemi tőke, az a nyersanyag, amelynek tartalékai nem végese, kimeríthetetlenek, s amelyben Magyarország gazdag. A XXI. században az Európai Unióban, de az egész világon a nemzetek rangsorát nem nagyságuk, vagy katonai erejük hanem szellemi potenciájuk fogja megszabni. Egy új képlet kezdi uralni a világot. TUDÁS plusz INFORMÁCIO egyenlő HATALOM. Ha idehaza az emberi fejekben meglesz a tudás, hogy hogyan használják fel újszerűen a számítógépek merevlemezein tárolt adatokat, akkor biztosítva lesz a szellemi tőke újra termelése, akkor Magyarország az itthon gyártott termékekhez olyan mennyiségű szellemi tőkét fog tudni hozzáadni, hogy az ország profit részesedése is ezzel lesz arányos. "A nemzet tagjainak általános műveltsége teszik a közerőt." - mondotta 1830-ban Széchenyi, " ... egy országnak a nagysága függ attól, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez." vélekedett Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert. A két vélemény között 150 év telt el és mégis mindkét korban igaz volt és érvényes ma is. Mivel a megszerzett tudás köztulajdon, annak továbbadása, terjesztése megértetése közérdek, tudósok, írástudók felelőssége igen nagy.