A túrkevei sakk története [antikvár]

Sipos Sándor: A túrkevei sakk története 1. BEVEZETÉS A SAKK TÖRTENETEBE 1. Az egyetemes és magyar sakktörténet vázlatos leírása „A sakk az egyetlen játék, amely minden néphez és időhöz tartozik, amelyről senki sem tudja, melyik isten hozta a földre, hogy agyonüsse az unalmat, élesítse az érzékeket, felajzza a szellemet. " Ragyogó gondolat! Stefan Zweig Sakknovella című könyvében rávilágít a sakk lényegére, egyben felkelti az érdeklődésünket is a történetére. E témában írt találgatásoknak, vélt vagy valós igazságoknak se szeri, se száma. A mítoszok mellőzésével most állítsuk reflektorfénybe a kutatások eredményeit. E témában nagy örömmel forgattam Dr. Gelenczei Emil (1895-1980) sakkmester írásait, annál is inkább, mivel személyesen is ismertem őt. Legelőször 1967-ben találkoztam vele, amikor Budapesten a Néphadsereg utca 10-ben (ma Falk Miksa utca) a Magyar Sakkszövetség székházában vezette az egyetemi és főiskolai sakkbajnokságot. A sakk történetének vázlatos leírása is érdekes olvasmány volt Dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanár tollából, mely 1897-ben kelt. Egy kiváló angol kutató H.J.R. Murray orientalista szerint „Történelmileg a sakkot a hadijátékok közé kell sorolni." Abban nincs vita, hogy a sakkot 1500 évvel ezelőtt találták ki Indiában. Innen Perzsiába, majd az arab világon át került Európába. Legelőször 1008-ban találkozunk vele Spanyolországban. Leghatalmasabb pártfogója X. Alfonz (Bölcs Alfonz 1221-1283) Kasztília és Leon királya volt. A játékszabály legrégibb keletű leírását az arabs kódex rögzíti, mely 1257-ből való és a British Múzeum őrzi. Hazánkban a sakkra vonatkozó első feljegyzés Károly Róbert korát idézi, miszerint a király 1335-ben Visegrádon a cseh királynak egy sakk készletet ajándékozott. Első neves sakk egyéniségünk Aragóniai Beatrix, Mátyás király hitvese volt. A könyvnyomtatás feltalálása után nem sokkal 1472-ben Augsburgban kiadták az első nyomtatott sakk könyvet „Az aranyjáték" címmel.