Bővebb ismertető
Részlet a 13. oldalról:
TÖRTENETIBEVEZETŐ
Varga Lajos
A váci Egyházmegye történeti földrajza a kezdetektől
napjainkig
L A Váci Egyházmegye a középkorban
L A váci Szűz Mária egyháza
Végleges, azaz már nem missziós, hanem területi alapon érvényesülő egyházszervezés mindig ott kezdődik, ahol lakosság van, lehetőleg letelepült állapotban. Az alapítólevél és egyéb, pontos dátumot rögzítő forrás hiányában biztos időponthoz nem köthető egyházmegyénk alapítása, a kutatók egyöntetű véleménye és a források alapján azonban biztosra vehető a 11. század közepe előtti fundáció. A Váci Egyházmegye területének kialakulása jelentős mértékben összefüggött az alföldi terület vándorló (nomád, állattenyésztő) majd egyre inkább helyhez kötött (mezőgazdasági kultúrával foglalkozó, téli szálláshoz kötődő stb.) lakosságának kialakulásával. A földrajzi területhez kötődő határok ezért is nem teljesen a mai értelemben értendők. Ebben a tekintetben egyházmegyénk történeti földrajzi kereteit még a későbbiek során is különösképpen meghatározza a jászok és kunok ideiglenes, téli szállásainak, majd letelepült életformát tükröző lakott helyeinek lokációja. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a településrendszer egész országra kiterjedő és máig ható kialakulása hazánkban csak a 13. századtól kezdve ment végbe. Blazovich László és Kristó Gyula kutatásai alapján állíthatjuk, hogy a csongrádi régióban ez a vándorlás a 12. század derekára fejeződött be, ekkorra megállapodott a településszerkezet, a terület népe és szálláshelyei ezek után már nem mozogtak jelentős mértékben.' Ismert, hogy elsö királyaink - mind Szent László, mind pedig Kálmán király - törvényei tiltották a falu elvándorlását templomától, melynek többféle szempontból - többek között településtörténeti szempontból is - jelentős szerepe volt a közösség életében.
A Váci Egyházmegye alapítására vonatkozóan a történészek között kétféle megoldás született. A kutatók egy része Szent István királynak tulajdo-
Blazovich László-KRISTÓ Gyula; A csongrádi régió II00 éve. Szeged, 1993. 27. - Me-zó András; A templomcim a magyar helységnevekben (11-15. század). METEM, Budapest, 1996. 30-36.
13