A Vas megyei TIT története [antikvár]

ELOSZO A Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben Széchenyi István gróf támogatásával „a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre". Az sem véletlen, hogy Bugát Pál orvosprofesszor akadémikus társaival 1841-ben, azaz 161 éve megalapították a Királyi Magyar Természettudományi Társulatot, hogy a nyugati világ tudásanyagát, a tudományos ismereteket magyarul terjeszthessék. Ebben olyan társai voltak, mint Jedlik Ányos, Szily Kálmán, stb. 1831-ben merész vállalkozásba fogott Bugát Pál. Schedellel együtt megindították az első magyar nyelvű folyóiratot, az Orvosi Tárt. Bugát fő célja a magyarnyelvű orvosi-természettudományi irodalom megteremtése volt. Tudniillik a XVIII. sz. végén deáknyelven íródtak a tudományos és egyéb szakmai könyvek, a latin a kor lingua franca-ja volt. A folyóirat „gyakorlati orvostudomány tárháza" kívánt lenni, de megtartotta a kapcsolatot a többi természettudományokkal: közölt természettudományi cikkeket is. Sőt megjelenése első öt éve alatt a Természettudományi Társulatnak is a folyóirata volt. 1841. május 28-án Bugát javaslatára megalakították a Természettudományi Társulatot, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődjét. Az új társulat első elnökének Bugát Pál akadémikust választották. Bugát 1849-ig intézte, vezette és irányította a társulat ügyeit. Az elnöki széket 1844-ben Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, 1845-48-ig pedig Scitovszky János pécsi püspök, a későbbi hercegprímás töltötte be, s Bugát csak az utóbbinak leköszönése után vette át a cím szerinti elnökséget is, csakhogy Kubinyi és Scitovszky alatt is az alelnök, ti. Bugát volt a mindent intéző voltaképpeni elnök. A társulat működését Bécs 1849-ben felfüggesztette, s csak az 1850. év június havában kezdhette meg újra, felsőbb helyről kiküldött császári biztos felügyelete alatt működését, de csakis azután, hogy a szabadságharcban tevékeny résztvevő, és így Bécs számára kompromittált elnöke. Bugát Pál lemondott elnöki pozíciójáról. Az 1844. augusztus 24-én tartott közgyűlés Bugát indítványára elhatározta ugyan „minél nagyobb mértékben részesíteni hazánkfiait a természeti tudományok jótékonyságában", s hogy ezért gondoskodni kell népszerű könyvek kiadásáról és terjesztéséről. Ezen elképzelése azonban csak később valósult meg. 1860. december 29-én új választásra került sor: Bugát Pált választják ismét elnöknek. Bugát ezen harmadik elnöki tisztségét 1864-ig töltötte be, és még ebben az évben meghalt. Nem véletlen, hogy Bugát temetésén Toldy, az Akadémia főtitkára így jellemezte Bugátot, „helyesen szólni Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát tanította a nemzetet". Bugát akadémikusban mi a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alapítóját tiszteljük. Az Európai Unión belül nem lesznek határok: nem az államok, hanem a nemzetek Európája lesz. A XXI. század első évtizedében tehát egy nyelvében és kultúrájában sokszínű Egyesült Európa jön létre. Mivel a kultúrnemzet az államnemzettől függetlenül él, így az Európai Unió a kultúrnemzetek Egyesült Európája lesz. A magyar nemzet politikailag egységes szálláshelyét a történelem felszabdalta, de ettől függetlenül a kisebbségi sorban élő magyarság a kultúrnemzet, azaz a magyar nemzet természetes része. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak fontos feladatai vannak a kultúrnemzet értékeinek megteremtésében és megőrzésében, a tudomány eredményeinek honosításában, a tudomány továbbfejlesztésében, a nemzeti kultúra értékeinek megőrzésében, újrateremtésében, helyreállításában, megerősítésében.