A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2010/26. [antikvár]

BEVEZETESA közelmúltban, 2009-ben ünnepelték fennállásuk ezer éves évfordulóját Fejér, Pest (eredetileg Visegrád), Veszprém és Zala (eredetileg Kolon) megyék. A 13. század végén/14, század elején ugyanis - feltehetően tévesen -1009-re datálták Szent István király azon oklevelét, amely IV. Béla király 1259-es átiratában állott akkoriban Rád nemzetségben Benedek veszprémi püspök (1289-1311) és környezete rendelkezésére, s amelyben ezen megyék első írásos említése szerepel. Az oklevélben Szent István négy várat, Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád várát és azoknak megyéjét ( Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa, atque Albam civitates, Colon et Vyssegrad civitates ") rendelte a veszprémi Szent Mihály székesegyház alá, továbbá Veszprém megyében Kér falut. Fejér megyében Ősi, Kér, Berény és Füle falvakat, Kolon megyében Marcalfőt és Visegrád megyében Szentendrét adományozta Szent Mihály egyházának. A történetíróink által korábban, majd legújabban újra 1002-re datált István király-féle oklevelet, általában, mint a veszprémi püspökség alapítólevelét szokták emlegetni. Jóllehet ezen oklevélben nem alapításról, hanem egy már meglévő püspökség joghatósági területének kijelöléséről és a püspökség megadományozásáról van szó.A veszprémi káptalani levéltár egyik 1342-ben kelt okleveléből értesülhetünk a szent király oklevélének hányatott sorsáról. Az Árpád-kor végi főúri pártharcok során, 1276-ban Csák Péter hadai feldúlták a rivális hatalmi csoporthoz tartozó, Héder nemzetségbeli Németújvári, másként Kőszegi Péter veszprémi püspök (1275-1289) székhelyét, kirabohák székesegyházát, valamint levéltárát is. Ekkor került István király oklevele, valamint IV. Béla király arról készített 1257-es átirata is, a fehérvári káptalan előtt, azokat 1342-ben, 10 márka jutalomért a veszprémi egyháznak visszaszolgáható zegerjei (Zagorje, Varasd megye) fiatalember, György, nagyatyjának birtokába. így tehát az 1276 és 1342 közötti 66 éven át, ezen fontos dokumentum, valamint annak 1257-es átirata sem állt a veszprémi egyház rendelkezésére. Ezért vált szükségessé, hogy a 13. század végi zavaros időkben gondoskodjanak az igen fontos birtokjogokat igazoló oklevél hiteles másolatáról. Ez persze csak úgy volt lehetséges, ha az oklevélről akkor további másolat is rendelkezésre állhatott.Napjainkban csak a IV. Béla király-féle, 1257-es átirat 13. század végi, Bertalan püspök környezetében készült másolata található meg a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményében. Hogy Szent István eredeti oklevele és IV. Béla király 1257-es átíró oklevele mikor veszett el immár végérvényesen, nem tudjuk. Történelmünk során, az ismertetett oklevélnél időnként nem kevésbé hányatott sors jutott magának, a szentistváni" alapítású Veszprém megyének sem. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2009. május 28-án a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának székházában (Veszprém, Vár utca 37.) egész napos rendezvénnyel kívánt megemlékezni 1000 éves megyénkről. Ennek a Középkori régészeti és történeti kutatások az 1000 éves Veszprém megyében" című tudományos konferenciának a kéziratban is elkészüh előadásait adja közre jelen múzeumi évkönyvünk.Veszprém, 2011. április havábanRainer Pál Á kötet szerkesztője