A Veszprém Megyei Önkormányzat évkönyve 1995. [antikvár]

A megye létezik! Az önkormányzati választásokhoz közeledve önkéntelenül adódik a lehetőség, és egyben felelős kötelezettség is, hogy mérleget készítsünk. Számba vegyük azt, amit sikerült elérnünk és természetesen azt is, amivel nem tudtunk megbirkózni. A harkányi konferencia azért is alkalmas arra, hogy itt adjunk számot az elmúlt négy évről, mert immár negyedik alkalommal találkozunk ilyen körben és módunk volt évről-évre folyamatában megfigyelni az eseményeket. A tartalmas és részletes választ e konferencia három napján kapjuk meg, mégis vessünk egy pillantást arra, mi is történt a megyékkel a négy év alatt? Mindenekelőtt a legfontosabb tényt kell leszögezni: léteznek! Ezt ma már természetesnek tartjuk, de emlékezzünk vissza a négy évvel ezelőtti politikai vitákra. Akkor a közigazgatás első számú közellenségének a magyét kiáltották ki. Ebben valamennyi politikai párt egyetértett, csak mértékében voltak némi viták. A tanácsrendszer időközben füstté vált, valamennyi — politika-közvetí-tésból adódó — hibáját a megyén — és érdekes módon az akkor már demokratikusan választott! — megyei önkormányzaton kívánták megtorolni. Ennek eredményeként lett aztán szinte teljesen súlytalan, hatáskör nélküli, vagy ahogy dr. Zongor Gábor találóan megfogalmazta „lebegő" a megye. Teljesen lefegyverezve, gazdasági és szervezeti hátterétől megfosztva kizárólag intézmény fenntartásra kárhoztatták a megyei önkormányzatokat. így utólag már azt mondhatjuk, hogy szerencsénk is volt, hiszen a legszélsőségesebb nézetek a megye mint közigazgatási egység, de még az enyhébb formájában mint önkormányzati egység megszüntetését követelték. Szerencsénk volt abban is, hogy a politikai csatározásokban az önkormányzati választások után a kormányzati és az ellenzéki pártok nem tudtak egyezségre jutni a megyék feldarabolásában, teljes kiürítésében, megszüntetésében. Jól emlékszem az első harkányi konferenciára, amelyen kisszámú és riadt „megyepártiaknak" kellett szócsatákat vívniuk az annál hangosabb és dühödtebb „megye ellenesekkel". Szerencsére nem hátráltunk meg és hitünk sem ingott meg egy percig sem, hogy a közigazgatási középszinten van helye és szerepe a megyei önkormányzatoknak. A soványka törvényi lehetőségeken túl a megyei önkormányzatok önként vállalt feladatokkal bizonyították, igen is képesek a települések összefogására nagy jelentőségű ügyekben. A szívós és kitartó munka mellett a tudományt is segítségül hívtuk. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége megbízást adott a Magyar Tudo-