A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár évkönyve 1987-2003 [antikvár]

ElőszóAz olvasó az Eötvös Károly Megyei Könyvtár évkönyvét tartja a kezében. Kicsit szokatlan értelmezése ez az évkönyvnek, mint műfajnak, hiszen az ezt megelőző kötet 1987-ben jelent meg, és a könyvtár ötven éves történetében ez is mindössze a nyolcadik évkönyv. Ámbár ilyen minőségű éves beszámoló, jelentés kiadása nem kötelező feladat, a könyvtár időrőlidőre - az egyéb tájékoztatási eszközökön kívül - szükségét látja annak, hogy egyfajta összegzésben tudassa olvasóival, használóival, a szakterület munkatársaival: hol tart most életének, tevékenységének, fejlődésének helyzetében.Azt, hogy 1987 után csak most jelentkezünk, talán nem is kell különösebben magyarázni, ismerve a közelmúlt hazai eseményeit. Éppen elég szakmai kihívásnak kellett megfelelni az elmúlt másfél évtizedben, -köztük a lenni, vagy nem lenni" kérdésre is válaszolni - ahhoz, hogy csak most érezzük az összegzés szükségességét és lehetőségét. Nem szólva arról, hogy a Veszprém megyei könyvtár eddigi történetének legnehezebb és egyben legszebb feladatát is teljesítettük, amikor 1997-1999 között elkészült a könyvtár teljes rekonstrukciója. Ennek során nemcsak felújítottuk a régi épületet, hanem olyan új építészeti kiegészítéseket is megvalósítottunk, amelyek révén a könyvtár nemcsak hasznos, de szép épületté is vált.A kötetben, amelyet az olvasó a kezében tart, már egyértelműen jelentkezik ez a változás. Elég csak utalnunk a feldolgozott témákra, hogy lássuk, bizony a modern világ kikerülhetetlenül letette névjegyét a magyar és így a megyei könyvtárügyben is. Információs társadalom, marketing, teleház, vállalkozás, mecenatúra - olyan fogalmak ezek, amelyekkel a könyvtárügy elmúlt fél évszázadában nemigen találkozhattunk, vagy ha igen, egészen más tartalommal.Jobb tehát úgy fogalmazni, hogy az olvasó a könyvtár első évkönyvét tartja a kezében. Az elsőt, amely már a 21. században készült Dr. Praznovszky Mihály igazgató