A Vörösmarty Kör története [antikvár]

Az 1848-as szabadságharchoz vezető út a reformkorral kezdődött, amely a nemesség - elsősorban a köznemesség - nyílt szembehelyezkedését juttatta kifejezésre bécsi udvarral szemben. A bécsi kormány az abszolutizmus fegyverét vetette latba, hogy letörje a nemesi ellenállást: adminisztratív eszközökkel akarta maga mellé állítani a magyarországi közvéleményt. Amikor a külpolitikai eseményekben is a monarchia ellen hadakozó kis országok szabadságvágya jutott kifejezésre - nápolyi forradalom, görög függetlenségi harc - a megyék megtagadták az engedelmességet az osztrák uralkodóháznak mind az adófizetés, mind a katonaság fenntartása kérdéseiben. Ennek eredménye az első reform országgyűlés, amelyet 1825-ben hívtak össze. A nemesség soraiból elindított ellenállás kétségkívül egyben a magyarországi elmaradt gazdasági viszonyok felismerése is volt. A feudális nagybirtokok primitív módon termeltettek, elavult termelési viszonyok között. A jobbágy rendszer végsőkig sanyargatta a parasztokat, ezek egyre-másra felkelésekben juttatták kifejezésre mérhetetlen kizsákmányoltságukat. Éhínség, járvány, adóztatás s maga a köznemesség és a haladó gondolkozású főnemesség is látta a helyzet tarthatatlanságát. A bécsi udvartól való elszakadás egyben a köznemesség létérdeke is lett volna. A harmincas években megélénkült a politikai élet, amelyet csak fokozott a Felvidéken kitört kolera járvány. Ennek szoros következménye, hogy az elkeseredett parasztság körében 1830-ban felkelés robbant ki. Franciaországban a polgárság forrongott, véglegesen magához akarta ragadni a hatalmat. A franciaországi forradalom híre tüzes csóva volt az egyébként is zajos belpolitikai életre. Széchenyi reformprogramja megkísérelte a. köznemesség megmentését, azonban a napról-napra alakuló események hamarosan bebizonyították, hegy már ez is kevés. Kossuth Pesti Hírlapja egy csapásra meghódította a politikai harctér küzdőporondját, - az első politikai napilap Magyarországon, amely addig soha nem látott példányszámban jelent meg. A politikai függetlenség és a polgári jogok követelésétől visszhangzott az egész ország. Mikor Kossuthot elűzték a Pesti Hírlaptól, más fegyverekhez nyúlt. Sorba teremtette meg a polgári érdekeket szolgáló gazdasági egyesületeket. Az iparosodás első eredményeként megindult az első gőzhajó a Balatonon, az első gőzmozdony Vácra. Megalakultak az első bankok, kereskedelmi társaságok és most már nyílt területen folyt a harc az új és a régi között.