A XI. Magyar Találkozó krónikája [antikvár]

Egyesek újabban mindinkább szeretik hangsúlyozni, hogy a magyar a tudás népe. Talán a tudásnak tulajdonítható, hogy a magyarnak bámulatos jogi és szociális érzéke van és történelme folyamán mindkettőt mindig népe fejlesztésére, hazája jövőjének biztosítására igyekszik fordítani.Már a honfoglalást megelőző vérszerződés nemcsak az addig széteső törzseket fogja össze és újabbak befogadását teszi lehetővé, hanem azoknak a szerzett közjavakban való egyenlő részesedését is szabályozza. Ha rendelkezéseit később betartották volna, talán még ma is Árpád ivadékai uralkodnának a Kárpátok medencéjében.A vérszerződés egyik alaptétele volt az ellenállási jog is, amelyet a 750 évvel ezelőtt kiadott Aranybulla záradéka azzal tett írott joggá, hogy a király szolgálatába szegődő szabad magyarok számára Szent István által biztosított kiváltságokat a honfoglaló szabad magyarok minden szabadságjogával kiegészítette. Az Aranybulla nemcsak hatalmi, hanem társadalmi ellentéteket is ki akart küszöbölni. A nemzeti ellenállás joga ezért kísért végig bennünket hét évszázadon. Amikor ugyanis alkotmányos szabadságunkat védtük, a társadalmi ellentétek (főurak és kisnemesek, katolikusok és protestánsok, kiváltságos rendek és jobbágyok, magyarok és idegenek közt mutatkozó) nehézségeivel is küzdöttünk.Az Aranybulla szelleme szüli már a XIV. század elején azt a sajátosan magyar középkori államelméletet is, amely később a Szexit Korona tana néven válik ismertté. Ez a tan az uralkodót és az alattvalókat a fej és a test szerves egységébe foglalja, az államfő és a nemzettest, valamint az utóbbiak egyes részei közt jelentkező ellentéteket egyensúlyba állítja, s a nemzet életbenmaradását, újabb fejlődését a legnagyobb megpróbáltatások idején, s utána is biztosítja. A benne megtestesülő elv mindaddig uralkodik, amíg csak idegen haderő meg nem szállja az országot. És uralkodnia kell később ismét. Akkor is, ha köztársaság lesz az államforma és elnök az államfő. Mert sem király, sem elnök, sem társadalmi rend vagy osztály, sem politikai párt nem erőszakolhatja rá a maga uralkodó, diktátori akaratát a nemzet egészének többi, szerves alkotórészére. Mint egykor a király, a jövőben az uralkodó párt is csak primus inter pares (első az egyenlők között) lehet.