A XVIII-XX. századi polgári írásbeliség produktumai a Dél-Alföldön [antikvár]

A gyakorló városvezető és laikus történelmet szemlélő ember számára a Petrák-krónika sok szállal kapcsolódik a mához. A mű kiadása egy olyan folyamat része, amely az elmúlt időszakban a város értékeinek feltárását jelentette azért, hogy lássuk azt, kik vagyunk mi itt szentesiek, a Kurca, a Körös és a Tisza összefolyásának vidékén, mire alapozunk, mit értünk el, mi az, amin változtatnunk kell és mi az, amire büszkék lehetünk.Egy életet nem lehet úgy leélni, hogy az ember a világ forgatagában ne találjon kapaszkodókat. Azt hiszem ez a kapaszkodó mind a település, mind az egyéni ember számára a múltja.Úgy látom a Petrák-krónika a szentesiek számára ezeket a kapaszkodókat jelenti. Azt a történelmet, amelyre visszatekintve - s ezt az előadók is kiemelték - csomópontjai nem ugyanazok, mint az eddig ismert történetírásé. A krónikaírók az egyéni ember szemszögéből, a maguk látásvilágából másképp élték át az elmúlt korszakokat, s abból másokat tekintettek fontosnak, mint a mai történetírás. Én azért érzem mérföldkőnek a szentesi helytörténeti kutatás és forrásfeltárás kapcsán a Petrák-krónika megjelenését, mert egy olyan mű került a szakma kezébe - s remélem a történem iránt érdeklődő laikusok kezébe is - amely emberközelbe hozza a történelmet.