Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Az 1867-es kiegyezést megelőző, majd követő években, kivált az 1873. évi városegyesítés után, Budapest hatalmas fejlődésnek indult s ezzel a magyarországi kulturális élet központjává vált. E fejlődés egyik legszembetűnőbb eleme a kultúra országos funkciókat ellátó intézményeinek létrejötte illetve a fővárosban történő összpontosulása: itt található a legtöbb egyesület, szerkesztőség, kiadóvállalat, iskola, művelődési intézmény, itt élnek a kulturális élet legjelesebb személyiségei. Legnagyobb jelentősége a főváros két egyetemének: a régi, idetelepült tudományegyetemnek és az 1871-ben alapított műegyetemnek volt. Ezek az egyetemek új épületekkel gazdagodtak, miközben új felsőfokú tanintézetek is születtek: az Állatorvosi Főiskola (1875), a Ludovika Akadémia (1872), a Kereskedelmi Akadémia és a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam (1891), a Mintarajziskolából és Rajztanárképzőből kinövő festészeti mesteriskola, a paptanárképző intézetek (ciszterciek: 1887, premontreiek: 1894, piaristák: 1895) valamint a Rabbiképző Intézet (1877)."