A zsidóság szerepe Veszprém polgárosodásában [antikvár]

BevezetőA XVIII-XIX. századi Magyarországon a vallási és nemzeti hovatartozás meghatározó eleme volt egy-egy személy, közösség életének, a társadalomban elfoglalt helyzetének. A zsidóság is beletartozott ebbe az erősen tagolt társadalomba, sokkal több hátrányát mint előnyét tapasztalva. Az elzárkózásból eredő belső világuk és a külső nyomás hatása, mely a környező társadalomtól eredt, egy sok tekintetben különleges társadalmi arculatot hozott létre. Ez a különleges társadalomkép a polgári átalakulás kezdetével egyre fontosabbá vált, a jogi kötöttségek felszabadulásával pedig hátrányaik hirtelen előnnyé változtak, így lehettek vezetői a zsidó nagykereskedők a XIX. században elkezdődött, magyarországi gazdasági fejlődésnek, polgárosodásnak.A zsidók letelepedését a római katolikus egyházmegyei központok közül csak Veszprémben és Nagyváradon engedélyezték, a XEX. század első felében. Főleg ez a tény keltette fel Veszprém iránti érdeklődésünket. Kellett-e nagyobb konfliktussal szembe nézniük az itt lakó izraelitáknak mint máshol - fogalmazódott meg a kutatásra ösztönző legfontosabb kérdés bennünk.Vizsgálódásaink további lépése az volt, hogy milyen forrásokat elemezhetünk, amelyekből a legátfogóbb képet nyerhetjük a helyi zsidóságról. így esett a választás az 1848. évi zsidóösszeírásra, amely jellegénél fogva elsősorban társadalomtörténeti információkat szolgáltatott. Kutatásaink során ezt a statikus képet igyekeztünk életre kelteni, felhasználva az 1848 előtti forrásanyagot is a változás, a fejlődés érzékeltetésére. Az itt leírt kérdésfelvetéseink a legszokványosabbak voltak: hányan, kik, hogyan és hol laktak?Kérdéseink elsősorban a veszprémi zsidóságra vonatkoztak, de elkerülhetetlennek bizonyult, hogy átfogóan ne elemezzük a város helyzetének, társadalmának egészét is. Ezzel a módszerrel teljesebbé és hitelesebbé igyekeztük tenni azt a képet, amelyet a forrásaink a zsidóságról megrajzoltak.