Bővebb ismertető
Részlet:
hol sár és víztengeren kell átgázolnunk '
Miskolc város nagy utat tett meg, amíg a középkori kétutcás faluból az ország második legnagyobb városa lett.
Miskolc városiasodása szorosan kapcsolódik a korai kapitalista kor fejlődő szakaszához. Földrajzi fekvésénél fogva, kereskedelmi központ lett, az ezzel járó lakosságnövekedés maga után vonta az infrastruktúra fejlesztését, s mindez együtt a nagyváros kialakulásához vezetett. A növekedés gyorsan, rövid idő alatt következett be, ellentétben az ország más nagyvárosaival: Debrecennel, Szegeddel; s ez a gyors, ellenőrizhetetlen és tervezhetetlen növekedés ellentmondásokkal volt terhes, olyan ellentmondásokkal, amelyeknek megszületéséhez elegendő volt epy viszonylag jelentéktelen ügyben hozott rossz döntés, a vcgerodnény azonban évtizedekre - vagy forint milliárdokra meghatározta a város működését. A mai Miskolc közlekedésében és az azt meghatározó városszerkezetben számtalan példát láthatunk erre. A közlekedés-fejlődés történetét, annak egyes állomásait vizsgálva mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy milyen alapokról indult a folyamat. A szabadságharc utáni Miskolc közlekedési viszonyairól idézzük a szemtanút, Bozena Némcová írónőt, aki 1851-ben így látta Miskolcot: " Miskolcnak 25.000 lakosa van. Nagy kiterjedésű, de rendezetlenül épült város. Széles főutcája egyúttal tér is, ezt övezik a legrendezettebben megépített magánházak és középületek: a vármegyeháza, a színház (még ninc befejezve), a házak mellett kövezet járdák és itt vannak a legjobb üzletek (boltok) is.
1845-ben felhőszakadás volt. A városon keresztül folyó patak annyira megáradt, hogy elöntötte a fél várost és harminc kis ház dőlt romba (amin nem lehet megütközni). Egyéb károk mellett az árvíz annyi iszapot hordott az utcákba, hogy néhány hétig sem a lakosok nem léphettek ki az utcára, sem a környékbeliek nem juthattak be a városba.
A házaknak minden szennye vagy árokban folyik le vagy pedig kihordják az utcára, azokba a nagy pocsolyákba, amikből egy-egy