Bővebb ismertető
A hazai állattani irodalmat tanulmányozva kitűnik, hogy hazánk faunisztikailag legkevésbé kutatott területe az Alföld. Adatainkból az látszik - írja Szilády (1925) -, hogy Alföldünket kevésbé ismerjük mint a hegyvidéket, de kiderül az is, hogy a Nagy Alföldnek tiszántúli része a kevésbé ismert és a legtöbb állatcsoportra vonatkozóan éppen a Tiszántúl északi felét ismerjük leghiányosabban." A Tisza kétéltűiről és hüllőiről eddig még - tudomásom szerint - egy tanulmány sem jelent meg. Úgy gondolom, az állattani honismerettel szemben fennálló tartozást törlesztünk most, amikor az Alföldnek, de különösen a minden magyar szívéhez olyannyira hozzánőtt Tiszának az élővilágát rendszeresen kutatjuk. Nagy jelentőségű munka vár a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megalakult és működő Tiszakutató Bizottságra, amely célul tűzte ki a Tisza életének vizsgálatát. A munka szükségességét már az első évek eredménye is bizonyítja: több tudományszakban, így a herpetologiában is, érdekes és új eredmények jelentkeztek.