Adatok az '56-os forradalom Pest megyei történetéhez [antikvár]

BEVEZETÉS Pest megye központi fekvésénél, népességének számánál, területének nagyságánál fogva az ország legjelentősebb megyéje volt 1956-ban is. Területét tekintve a harmadik legnagyobb (6384 km ), míg népessége alapján a legnagyobb megye. (1957. január l-jén 750 000 a jelenlévő népesség száma.) Közigazgatásilag Pest megyének 4 városa (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác), 11 járása és 181 önálló tanácsú községe volt. Pest megye gazdasági és társadalmi szerkezete rendkívül összetett. 1956-ban a megye 87 ipari üzemében közel 40 000 munkás dolgozott. A megyében jelentős ipari üzemek működtek: pl. a Csepel Autó, Dunakeszi MÁV Járműjavító, Budakalászi Lenfonó és a váci üzemek stb. A kor színvonalán Pest megye — Budapest után — a legjobban iparosított megye volt. De jelentős a megye szerepe és súlya a mezőgazdaságban is. A forradalom előtt 336 mezőgazdasági termelőszövetkezet, ill. termelőszövetkezeti csoport, 25 állami gazdaság és 20 gépállomás működött a megyében, a tagok száma pedig meghaladta a 30 000-et. Nem elhanyagolható az egyéni gazdaságok száma sem: forrásaink több mint 110 000 egyéni gazdaságról adnak számot. Az egyéni gazdaságok közel kétharmada (63,2%) csupán 1—8 kat. holdon gazdálkodott, míg az önálló megélhetést biztosító 15 kat. holdon felüli gazdaságok száma az összesnek csupán a 0,3%-a. Budapest közvetlen közelsége sajátosan tovább tagolta a megye társadalmát. 1956-ban mintegy 100 000 dolgozó — ebből kb. 80 000 fizikai munkás — járt be minden nap Budapestre. Ugyanakkor a budapesti kitelepítések egyik fontos területe is volt megyénk: a Dunakanyar üdülőfalvai vagy