Alba Regia XIV. [antikvár]

_a Magyar pénzverés kezdete A MAfíVAU PÉNZVERÉS KRZDETÉNEK PROÜLÉ.MÁJ Az önálló magyar pénzverés kezdetét sokáig pénztörténetünk legtisztázottabb fejezetének tekintették. A legújabb időkig elfogadták azt a magyar kutatás kezdetén megállapított véleményt, hogy az első magyar pénzt István király verette, azt a típust, amit R é t h y eorpusa szerint CN H. I. l-nek nevezünk. Megállapították átlagsúlyát, finomságát, rámutattak Regensburggal való kapcsolatára. István pénzverésének megindulását dátumszerűen nem tudták meghatározni, de feltételezték, hogy koronázása utáni első években megjelent pénze. A hosszú időn keresztül megcáfolhatatlannak hitt véleményt az utóbbi időben több irányból vették revizió alá. László Gyula szerint a STEPHA-NVS REX feliratú pénzek egy csoportját Géza fejedelem verette, aki a keresztségben szintén István nevet kapott. Csak így véli László Gy. áthidalhatónak azt a súlymegállapításokkal kapcsolatos ellentétet, amely szerint CXH. I, 1. átlagsúlya a !)95-ben meghalt 1Í. Henrik bajor herceg pénzeihez igazodik. Igen nagy vlliart váltott ki a magyar pénzverés kezdete körül Vera Hätz tanulmánya. Egy got-landi éremleletből ismertet egy kereszttemploin típusú, előla]5ján STEPHANVS REX hátlajjján . RESLAVVA CIV feliratú dénárt, amelyet István király Pozsonyban vert első pénzének tart. Az elmélet i-'eg logikus tanulmányhoz Christian T u r n -Wald és .1 o s c f H 1 i n k a csatlakozott azonnal, hosszan fejtegetve a gotlandi példány vélt magyar eredetét, lényegében azonban aVera Hätz tanulmányában kifejtetteknél nem mondottak többet. Az első magyar pénzzel kapcsolatos új állásfoglalások előtérbe állították István pénzverését, szükségessé tették az új elméletek értékelését, felvetették a hagyományos kép esetleges és részletes átértékelésének, illetve módosításának szükségességét. Ez annál IS indokoltabb, mert új módszerek lehetősége, új döntő jellegíi forrasanyag - lel„t _ előkerülése Ma- gyarországon megköveteli, hogy a nemzetközi numizmatika egj'ik sokat vitatott témájává emelkedett kezdeti magyar pénzveréshez a kérdés minden részletére kiterjedő vizsgálatával a magyar numizmatika is kifejt.se álláspontját és saját problémánkhoz a lehetőség szerinti teljes forrásanyag birtokában szóljon hozzá. Mindazok, akik a különböző utánvereteket első magyar pénznek kívánták feltüntetni — bizonyítékok hiányában is —, a CXH. 1.1. obulust István későbbi veretének nyilvánították. A meghatározáshoz írott forrásokra nem támaszkodhatunk, így régészeti módszerhez kell folyamoilniink. A pénz anyagát tekintve régészeti tárgy, tehát használhatunk is ilyen módszert. Megvizsgáltuk azokat a jól feltárt, térkéjjpel rendelkező XI. századi temetőket, amelyekben István veretei is előfordulnak. Eszerint a XI. század elején kezdődő temetők kezdeti szaka.szában nincs pénz. amikor ])edig a sírokban megjelenik a CXH. I.I., rögtön tapadnak hozzájuk Péter, Aba Sánuiel, I. András veretei, gyakran keverednek is egymással. Az István veretek korát néha többszáz éves római ])énz előzi meg. Ez azt látszik bizonyítani, hogy az István obu-lusok István uralkodásának- vége felé kerültek mellékletként a sírokba. Temető-elemzéseken kívül összegyűjtöttük azokat a kinesleleteket, amelyekben István obulus is volt. Xyole magyarországi kinuslelet közül mindössze egy volt, amelj'nem tartalmazott pénzt István utódaitól is. Az észak-európai István obulusokat is tartalmazó éremleletekből 97 leletet találtunk alkalmasnak vizsgálatokra. Ezekből kettő volt olyan - az utolsó ki-boe.sátó első uralkodási évét tekintve - amely a XI. század első évtizedére esett, és további kettő, amely a második évtizedre; vagyis a leletek 95,88°;,-a biztosan 1020 után került földbe, 7()";,-a ,)edig István halála után. A megfigyelt jelen.ségek ala])ján ugy veljuk. Iiogy 249