Alföldi szecesszió [antikvár]

Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának - egyben a kötet szerkesztőjének - kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel. Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni. Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.