Alföldi tanulmányok 2000/2001 [antikvár]

HELYÜNK A JÖVŐ EURÓPÁJÁBAN Glatz Ferenc Vitákat folyatunk arról: mennyire felkészült Magyarország az európai uniós csatlakozásra. Vitákat folytattunk arról: milyen a politikai rendszerünk, jogbiztonságunk, igazgatásrendszerünk. Azután vitákat folytattunk arról is: milyen a gazdasági struktúránk, mennyire sikerült a nyugat-európai térséggel kompatibilissá tenni a magyar piacgazdaságot, mennyire képes mezőgazdaságunk az egyoldalú élelemtermelő-felfogás hagyományos gondolatköréből kimozdulni. És végre vitatkozunk arról is: a kontinentális környezetvédelmi programokba hogyan illeszthető a magyar kormány kömyezetpolitikája, illetve a Magyarországon megtelepült vállalatok mennyire tartják magukat az európai kömyezetvédelmi normákhoz. De keveset vitatkoztunk és ma is keveset vitatkozunk arról: mi lesz a magyar társadalommal, mi lesz a magyarok szállásterületének egyes területeivel. Hozzávetőlegesen tudjuk, hogy a főváros vagy a nyugat-magyarországi városi központok köimyen fognak igazodni az okcidens termelési igényeihez, az ottani életformákhoz. Azt is tudjuk, hogy az Európai Unió regionális fejlesztései nagy egyenlőtlenségeket fognak előidézni az ország különböző fejlettségű vidékei között. így nem utolsósorban az ország keleti területeinek hátrányára. De arról még alig tudunk valamit, hogy miként fogjuk az ország keleti részében lévő tájegységek emberi-természeti jövőjét megtervezni, s hogy mi lesz az emberi közösségek, a növényegyüttesek és az állatvilág sorsa az integráció szabadversenyes korában. Az Alföld jelenlegi helyzetének és alternatíváinak felmérése nélkül nem beszélhetünk európai integrációra felkészült Magyarországról. Az országgal szomszédos északi, keleti és déli területek regionális kötődéseinek felmérése és lehetőségeinek kiaknázása nélkül sem az Alföld, sem az egész Magyarország jövőjét nem tervezhetjük. A települési, a demográfiai mozgások kutatása nélkül, a települések sajátos élővilágának tanulmányozása nélkül nem tudunk mit mondani az Alföld népének sem a közeli, sem a távoli jövőről. Ezért tehát az Alföld-kutatást fejleszteni kell. Építve a korábbi kutatási programokra, egy, immáron európai látószöggel vissza-és előretekintő kutatási programot kell készíteni, s emellé kutatóeröket csoportosítani. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében indult 1996 őszén az Akadémia új Al-föld-programja a Nemzeti Stratégiai Kutatási Program részeként. Az alábbi szöveg azokban a hónapokban készült - külföldi közönség részére -, amikor a stratégiai programok, illetve az Alföld-program. A külföldi közönségnek igyekeztünk röviden elmagyarázni azt, hogy az EU keleti kiterjesztését ne halogassák, de ugyanakkor ne is akarják a nyugat-európai életnormákat számon kémi a mi térségünkön. Számolni kell térségünk hagyományaival, sajátosságaival. Az ezt követő vitában példaként többször hivatkoztam a magyar Alföldre, mondván: az európai emberi kultúra, a Dr. Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Budapest)