kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

A. Nagy Zsuzsa - Áprily tanár úr [antikvár]
 
Részlet: "Fenyő D. György Tanár és költő Költő és tanár, tanár és költő: milyen távoli területei ezek az életnek! A költő alkot, a tanár átad; a költő eredeti, a tanár közvetítő. A költő szabad, a tanár végrehajt; a költő alkotó értelmiségi, a tanár fegyelmezett közalkalmazott. A költő verseiben személyisége áll a középpontban, a tanár magyarázataiban a tárgy. A költő új perspektívákat villant fel, új lehetőségeket fogalmaz meg, a tanár a hagyományt közvetíti, a tradíciót...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2780 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: "Fenyő D. György Tanár és költő Költő és tanár, tanár és költő: milyen távoli területei ezek az életnek! A költő alkot, a tanár átad; a költő eredeti, a tanár közvetítő. A költő szabad, a tanár végrehajt; a költő alkotó értelmiségi, a tanár fegyelmezett közalkalmazott. A költő verseiben személyisége áll a középpontban, a tanár magyarázataiban a tárgy. A költő új perspektívákat villant fel, új lehetőségeket fogalmaz meg, a tanár a hagyományt közvetíti, a tradíciót élteti tovább. Költőt ismerni: kiváltság, tanárt ismerni: mindennapos tapasztalat. Költő csak a kiemelkedőkből lehet, tanár mindenkiből. Vagy mégis közeliek? Mindkettejük legfőbb munkaeszköze a nyelv: a költő általa formálja mondandóját, a tanár általa formálja diákjai személyiségét és tudását. Mindkettejük legfőbb hatóanyaga és munkaeszköze a személyiségük: a költő sorai mögött is, a tanár magyarázatai mögött is élő személyiséget érzünk lüktetni, lélegezni, gondolkozni, érezni. A költő verssorait is, a tanár mondatait is életük hitelesíti vagy cáfolja. Mindkettejük művének középpontjában emberi értékek állnak: értékeket fogalmaznak, teremtenek vagy semmisítenek meg. Hatásra törekszik a költő is, a tanár is: az a céljuk, hogy olvasóik, hallgatóságuk, tanítványaik, diákjaik azt tudják, amit ők tudnak, úgy lássák a világot, ahogy ők látják. De ha van is rokonság a két hivatás között: lehet-e egyszerre valaki költő is, tanár is? Nem öli-e meg a mindennapos munka a költői ihletet? Nem szürkíti-e el a költői képzeletet a dolgozatjavítás napi penzuma? A képzelet szabadságának nem ellensége-e az osztályozófüzet és a haladási napló? Nem teszi-e lehetetlenné a költőként való életet a folyosóügyelet, a tanterv és a másnapi órákra való készülés robotja? És másik oldalról: tud-e tanítványaira figyelni az, aki a maga gondolataival van elfoglalva? Képes-e világosan magyarázni, alaposan gyakoroltatni, rendszeresen számon kérni az, aki előző nap éjfélig egy-egy jelző megtalálásával volt elfoglalva? Képes-e többször, ismétlődően elmondani ugyanazt olyan valaki, akinek célja, hogy új szavakat találjon, új kifejezésmódokat próbáljon ki, új látásmóddal"
A. Nagy Zsuzsa művei
Borzsák István művei
Dávid Gyula művei
Dr. Domonkos Józsefné Ozoray Márta művei
Fenyő D. György művei
Frank Vera művei
György Ágnes művei
H. Kiss Judit művei
Korbuly Judit művei
Lőrincze Lajos művei
Nagyné Hraboszky Anna művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Szabó Imréné Szabó Éva művei
Tálasi Istvánné Varga Anna művei
Tusa Erzsébet művei
Ujfalusy Klára művei
Veress Pálné Deák Éva művei
Vita Zsigmond művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet