Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:A Duna-Dráva köze Krisztus előtt 10-ben a rómaiak uralma alá került. A római birodalom határa ettől kezdve Középeurópában a Duna széles folyama lett. A Duna balpartja és a Duna-Tisza köze sohasem volt az ókori világbirodalom birtoka. A felvidék germán eredetű quád és a Duna-Tisza köze szármata lakossága csak az alkalmat leste arra, hogy a dunai határon át betörjön a gazdagságáért és jómódjáért irígyelt birodalomba, hogy rablás útján szerezze meg ennek bőséges javait. A duna-balparti ellenség betörései ellen a Duna jobbpartján sűrű sorban jeladó őrtornyok és kisebb-nagy erődített táborok láncolatát építette ki ("Limes") a birodalmi kormányzat. Fővárosunk területének budai oldalán, az eraviscusok központjában, ezen a minden időben, stratégiai szempontból is, jelentős dunai átkelő helyen egész legio, azaz a kiegészítő kötelékekkel együtt 10-12 ezer fő számára erődített tábor épült, a mai óbudai Fő-tér körül. A római katonai kőtábor és az oltalma alatt létesült veterán kolónia, (a mai Óbuda helyén), valamint a polgári település (az Aquincumi Múzeum körül) az első városias külsejű, kőből épült települések fővárosunk területén. Ezek az új római telepek átvették az itt talált bennszülött sátor- és gödörlakás-település nevét. Aquincum minden valószínűség szerint illyr eredetű név. Ez az Aquincum a magyar Buda elődje. Budapest e szerint római alapítású.