Arrabona 26-30 [antikvár]

ADATOK GYÖR KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJÁHOZGyőr középkori helyrajzának pontos megrajzolását több tényező gátolja. Nem elég, hogy az írott források száma viszonylag csekély, de azok értelmezését is megnehezíti az a tény, hogy a város se lakosságát, se birtokviszonyait tekintve nem volt olyan egységes, mint a királyi várossá fejlődés folyamatán következetesen végighaladni képes nem püspöki székhely települések, például Sopron. A győri forrásokban keverednek a valóban topográfiai jellegű elnevezések (vár, váralja stb.) a tulajdonosra vonatkozó jelzőkkel (a városban és környékén királyi, püspöki, káptalani, magánföldesúri birtokok egyaránt voltak), valamint az egyes részek központját képező egyházak patrocínium- vagy más jellegű megjelölésével (Szent Adalbert falu, johannita jobbágyok").1 A középkori Győr nagyfokú pusztulása, a régészeti feltárások aránylag kevés középkorra vonatkozó eredménye (ennek oka lehet a beépítettség adottsága, de a nem lebecsülendő szerepű szerencse távolmaradása is) az írott források említette objektumok többségének pontos helyhez kötését nem teszi lehetővé ma sem (1. kép) Ráadásul a sík vidéken fekvő település a középkorban nagymértékben fából épült és természetes, hogy a kőből, téglából emelt, jelentősebb erődítési vagy egyházi építmények anyagát, azok pusztulását követően, a lakosság vagy akár a katonai hatóság sokkal jobb hatásfokkal" építette be az újkori épületekbe, mint a kőben gazdag városokban: így a régészeti rábukka-nás esélyei is csökkennek.A 16. sz. közepétől erőteljesen felfutó erődítési munkálatokat megelőző időszakból származó és középkori részleteket a későbbi korokban nem csak megőrző, de azokat legalább részben láthatóan be is mutató épületek száma egészen csekély; elhelyezkedésük is csupán a mai belváros északnyugati sarkát képező Káptalandombra korlátozódik. Ilyen a székesegyház, amelynek románkori északi mellékapszisa, a déli oldalon álló, gótikus Hédervári-kápolna, vagy a padlástér barokk boltozat fölé nyúló gótikus árkádsora mindvégig ismert volt,2 valamint a Püspökvár, a középkori győri püspökök várkastélya, amelynek korai gótikus lépcsője, alagsorának kő ajtókeretei és 1487-es évszámú kápolnája mindvégig látható maradt, később kapualjának ülőfülkesora és a ma pincébe eső palotahomlokzat ablakai is előkerültek, az 1980-tól folytatott külső falkutatás és régészeti kutatómunka pedig a középkori részek pontosabb körülhatárolását is lehetővé tette, feltárva a címeres kaputorony periódusait (23. kép), a palota gótikus ablakait, valamint késő gótikus zárterkélyét.3 Középkori nyomvonalú a Káptalandombot délről és keletről ívesen határoló várfal is/*5