Arrabona 53-56. [antikvár]

arrabona 2015-2018. 53-56.szerkesztői előszóSzerkesztői előszóA ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumként ismert, számos gyűjteménnyel, önálló kiállítóhellyel rendelkező városi fenntartású múzeum 1958-ban indította meg a napjainkra félszáznál is több kötetben megjelent évkönyv sorozatát. Az első évkönyvvel a múzeum egyik jogelődje, a Bencés Rómer Flóris Múzeum megalapításának századik évfordulóját köszöntötték.Rómer Flóris bencés tanár várfogsága után, 1857-ben került vissza ismét Győrbe. A korábbi győri, illetve pozsonyi tanári tevékenysége során megkezdett, a gimnáziumok természettudományi és régészeti gyűjteményeinek gyarapítását továbbra is elsődleges feladatának tekintette. A bencés főgimnázium tanári kara már 1858 novemberében szorgalmazta, hogy egy korábbi miniszteri rendeletnek megfelelően a kormány utasítsa a községek elöljáróságát a területükön talált régiségek bejelentésére és a bencés főgimnázium Rómer Flóris vezette gyűjteményében történő elhelyezésre. A kérés a következő esztendő elején talált meghallgatásra. A francia és porosz mintára 1853-ban felállított K. u. K. Central-Comission zur Erforschung und Erhaitung der Baudenkmale - építészeti emlékek kutatására és fenntartására alakított császári és királyi központi bizottság - 1859. május 6-án kelt rendelete a győri Szent Benedek-rendi Főgimnáziumot jelölte ki a környékbeli régiségek őrzőhelyéül, majd egy hónappal később a bizottság levelező tagjává választotta Rómer Flórist.A rend tulajdonát képező gyűjtemény két részre tagolódott: természetrajzi múzeumra és régiségtárra. Rómer Flóris 1861. esztendő derekán a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományos Osztályának levelező tagjává választását követően Pestre költözött. Győrrel való kapcsolata fokozatosan lazult, noha még 1868-ig szerkesztette a Győri Történeti és Régészeti Füzeteket. Rómer távozása után rövid ideig Pokorny Frigyes kezelte a gyűjteményt, figyelmét elsősorban a természetrajzi anyag gyarapítására fordítván. 1863-ban került a múzeum élére Méry Etel. Elete végéig tartó munkálkodása során számos ásatást végzett, megfigyeléseit és a régiségtár gyarapodását a gimnáziumi értesítőkben közölte. Méryt halála után Börzsönyi Arnold követte a múzeum őrének tisztében, aki 1888-tól rendezte a természettudományi tártól különválasztott régészeti anyagot, és kiadta annak kalauzát.A 20. század elején, 1922 szeptemberében a főapát Lovas Elemér bölcsészdoktort nevezte ki a gyűjtemény őrévé. Lovas kevéssel kinevezése után felvetette, hogy a szűk helyre zsúfolt g)^jteményt - mint múzeumot - a tulajdonjog fenntartása mellett a mai Lloyd épületében helyezzék el. Noha bírta a főapát támogatását, a város nem fogadta el a javaslatot. Későbbi indítványát, mely szerint a Radó-szi-