Áthallások. [antikvár]

Bevezető Einleitung Introduction '1 it' wm fj' Vl- t A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját. Az elsősorban szakembereknek szóló, gazdagon jegyzetelt tanulmánykötetet követően albumunk esetében más megoldást választottunk. Megfordultak az arányok; a szöveg visszahúzódott és a látvány lett a főszereplő. Két művészeti ágat kapcsoltunk össze: az építészetet és a fényképészetet. Két korszakot: a XIX. és a XXI. századot. A XiX. század meghatározó építésze, Ybl Miklós és a korszak kiemelkedő városfényképésze, Klösz György munkáit állítottuk párba. Hozzájuk csatlakozott napjaink fényképésze, Sebestyén László, aki egyaránt használja a modern kor digitális fényképezőgépét, de a nagy elődhöz hasonló eljárással is készít felvételeket. Klösz munkái nem sokkal átadásuk után ábrázolják Ybl épületeit, míg Sebestyén László képein azt láthatjuk, milyenné váltak az eltelt közel másfél évszázadban. Jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott építészeti hagyatékkal, vagy méltatlannak bizonyultunk rá. Az album lapozgatása közben kiderül, mindkettőre van példa. A fekete-fehér homlokzati felvételek, hasonlóan Klösz György képeihez, az épületre koncentrálnak, nem tereli el a figyelmünket a színek kavalkádja. Válogatásunk kis kitekintéssel jórészt a város egy meghatározott szeletére, a palotanegyedre figyel, ahol koncentráltan állnak vagy álltak Ybl épületei. Azoknak a házaknak a hűlt helyét, amelyek napjainkban már hiányoznak a városszövetből, szintén a régi technikával készült fekete-fehér képek jelenítik meg. Tematikus csoportosításban prezentálunk Yblrajzokat, amelyek nemcsak építészeti dokumentümok, hanem művészi alkotások. A városlakó elsőként az épület ruhájával, a homlokzattal találkozik. Tervek és fényképek segítségével az olvasó is bejárhatja azt az utat, stílusfejlődést és változást, amit Ybl a korai romantikától a historizáló neoreneszánszig megtett. Az épületek alaprajzi megoldásai elárulják az építész harmóniára törekvését, kitűnő térszervező képességét. A metszetek betekintést engednek az épület csontvázába, szerkezetébe, a részlettervek megmutatják, milyen sokféle dokumentum szükséges egy épület tervezéséhez. A Budapest Főváros Levéltárában lévő Ybl tervek egyrészt a több mint 6 000 darabos hagyatékban, másrészt a korabeli építési hatóságok dokumentumai között találhatók. A belsőkről készült felvételeket Sebestyén László digitális technikával készítette, így a színes rajzoknak színes képek lettek kísérői. Ajánljuk ez a könyvet mindenkinek, aki nyitott a remek építészeti megoldásokra, a magával ragadó fényképekre, és aki egyaránt szeret sétálni térben és időben Budapesten.