Athéné Almanach 2017 [antikvár]

FEKETÉNE BENCSIK JULIANNA A sugárterápia várótermében Azt mondták, daganat. Rosszindulatú. Kezeltetniük kell az Országos Onkológiai Intézetben, és bizniuk beime, hogy legyőzik a kórt. A Sváb hegy déli lejtőjének oldalában a rendszertelenül számozott épületeket magába foglaló dimbes-dombos területen még térképpel is nehéz a tájékozódás. Aki először jön ide, megszenvedi az utat, amíg célba nem ér. Az egymáshoz simuló épületek szinteltolásúak, és az egyes emeletek csak üvegajtós lifttel közelíthetők meg. A főépület első emeletéről üvegfolyosó vezet a kettes épület alagsora felé, számtalan kanyarral, automatikusan nyíló ajtókkal és belső liftekkel. Mire megtalálják az orvosukat, már azt sem tudják, merre vannak, de még fel kell keresniük a szimulátort, a Top-Ct, a Primust, majd egy kacskaringós liftezés után a Kobalt besugárzót is. Igaz, az orvosuk ide elkíséri őket, hozza a terápiás lapot, melyen a sugárzás dózisa és ideje van feltüntetve, a maszkot, melyen a besugárzási helyek vannak kijelölve. Rövid várakozás után a férj túlesik az első sugárkezelésen, és megkapja a Kilences sorszámot, valamint a nyolc óra húsz perces időpontot. Másnap tíz perccel korábban érkeznek, s miután bedobják a kék színű kezelőlapot az ajtóra szerelt ládába, helyet foglalnak. Sokan vaimak, és a síri csendet csak az érkező vagy a távozó betegek jó napot, vagy viszont látásra köszöntése töri meg. A sápadt arcokat a félelem még áttetszőbbé színezi, nem lehet tudni ki a beteg, ki a kísérő, mindenki egyformán szorong és vár. Egy idősebb házaspár érkezik, és a hölgy megkérdezi: - Nem késtem el? En a Tizenegyes vagyok. - Nem - mondja egy középkorú úr - ,még csak a Hármas ment bent, mert először a benti betegeket kezelték. 41