Az 1000 éves Veszprémi Püspökség története és gyűjteményei [antikvár]

Részlet a könyvből: Szent István és Boldog Gizella kőbe faragott alakjai "ünnepélyesen" fogadják a veszprémi vár látogatóit. Érzékeltetik az idetartozást e szűkebb tájhoz, méltóságteljes viseletük, tartásuk azonban tudatosítja azt is, hogy az első koronás királyi pár szerte az egész Kárpát-medencében, bárhol otthon érezhette magát. Veszprém az országszervezés folyamatában mint a vármegye központja kapott szerepet, ám jelentősége még nagyobb volt az egyházszervezés során, mind az ősiséget tekintve, mind a hozzá tartozó terület kiterjedése miatt. A magyar egyház alapkőletétele Szent István és neje, Boldog Gizella megkoronázása után, az 1001. esztendő húsvétján, Ravennában, a helyi zsinaton történt. Az előző ősszel hazánkba koronát küldő II. Szilveszter pápa - a király kérését közvetítő Asztrik jelenlétében - ekkor döntött úgy, hogy engedélyezi a magyar egyházszervezet fölállítását. Az új egyháztartomány élére Esztergomot emelte, érseki rangban, hogy legyen: mater et caput (anya és fő). Mindez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, amiről ugyan csak két, évszázadokkal később kelt (1276, 1277) oklevél tanúskodik, vagyis: Veszprém lehetett az ország első püspöki székhelye, és püspöksége 1000 előtt került megszervezésre.