Bővebb ismertető
BRASSAI SÁMUEL ELMÉLETI LÍCEUMKolozsvár legrégibb és legnagyobb tanintézete, az unitarizmus központi intézménye évszázadokon át. Alapítása szorosan kapcsolódik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulásához és a reformációhoz. A karok és rendek 1556-ban és 1557-ben ismételten kérték az Erdélyt kiskorú fia nevében kormányzó Izabella királynét, hogy a megürült kolostorokban alapítson felsőbb iskolákat. Az 1557. június 110. között tartott tordai országgyűlésen született meg a végleges határozat, melynek értelmében Kolozsvárt a domonkosok, Vásárhelyen a ferencesek, Váradon pedig a mindszentek kolostorában iskola létesült. A kolozsvári iskola a királynétől rögtön évi 100 forint segélyt is kapott, s épületének rendbetételét a város vállalta magára. Ez a gótikus kolostorépület ma is áll az Óvárban, később a Ferenc-rendieknek adott otthont, most a Zenelíceum működik benne. Az újonnan létesült iskola vezetésével Dávid Ferenc városi plébánost bízzák meg. Dávid az erdélyi reformáció vezető szelleme. Ekkor még lutheránus hitű, de rövidesen átveszi a kálvinista hittételeket (15641567), majd megalkotja saját felekezetét, az európai reformáció legradikálisabb ágazatát, az egyistenhívő antitrinitarizmust vagy mai nevén unitarizmust. Úgyhogy az iskola és az egész város is követte lelki vezetője hitét, s 1568-tól unitárius szelleművé vált.Az iskola működését fejedelmi adományok biztosították, János Zsigmond 1562 szeptemberében kelt alapítólevelében a kolozsvári dézsma negyedét az iskola fenntartására rendeli, s ezt az adományt Báthory István (1571) Báthory Kristóf (1576) és Bethlen Gábor (1626)Egykori latin kapufelirata így örökítette meg az alapítást: Donatio Regia sum. Haereditas Scholae huius et Pauperum; qui Commoda mea alio avertit haec et similia, deleatur ex Libro viventium et memória hominum. Anno Domim 1557." -Királyi adomány vagyok, ennek az iskolának és a szegényeknek az öröksége, aki javaimat - s a hasonló rendeltetésű javakat más célra fordítja, annak neve töröltessék ki az Élők Könyvéből és az emberek emlékezetéből. Az Úr 1557. esztendejében.