Az Alföldi Nyomda útja [antikvár]

Részlet a műből:Nyomdatörténet - közösségi célokNyomdáink közül az Alföldi Nyomda történetét dolgozták fel legsokoldalúbban, leginkább szakszerűen, a korszerű tudományosság igényei szerint. A két összefoglaló nyomdatörténeti monográfia (a Csűrös Ferencé 1911-ben és a Benda Kálmán-Irinyi Károlyt 1961-ben) mellett mind a múltban, mind a jelenben is számos részkérdéssel foglalkozó, vagy új szempontokat érvényesíteni vágyó tanulmányt is ismerünk nyomdánk történetére vonatkozóan. Ezeknek az új szempontú nyomdatörténeti tanulmányoknak java része a Nyomdász-üzemi újságunk - hasábjain jelent meg, illetve a terjedelmesebbek a Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatá-si tanulmányok című, a nyomda fennállásának 425. évfordulójára kiadott reprezentatív tanulmánykötetben láttak napvilágot. Míg a korábbi feldolgozások, tanulmányok jobbára leíró jellegű, a nyomda termékeit ismertető munkák voltak, addig ezek az újabb írások a történeti-társadalmi szempontokat, a technológiai fejlődést, a nyomdának mint elsőrendű közösségi érdekű intézménynek a szociológiai körülményeit, eszmetörténeti fejlődését, a társadalommal való kapcsolatának kérdéseit, a nyomdászéletmód alakulását, változásait hangsúlyozó próbálkozások voltak. Összegezve: a debreceni nyomdának a helyi kultúrában való meghatározásán túl a magyar művelődéstörténetben betöltött szerepével, sőt ezen keresztül az egyetemes emberi kultúrához való viszonyával kívántak foglalkozni. Ezek a feldolgozások készségesen elismerték, hogy a korábbi munkálatok jobbára pozitivista szemlélete, alapossága, adatfeltáró munkája jó alapot képeztek minden további kutatás, így ezeknek az új szempontú kutatások és feldolgozások számára is. Különösen hangsúlyozták a Benda-Irinyi-féle, nyomdánk 400 éves jubileumára, az Akadémia kiadásában megjelentetett monográfia jelentőségét, adatgazdagságát, pontosságát és általános művelődéstörténeti szempontjait, következtetéseit. Messzemenően értékelték a szerzők azon törekvését, hogy a debreceni nyomdajelentőségét felmérjék és kijelöljék helyét a magyar művelődés történetében, sőt jobban széttekintve a világon, arról is szóljanak, hogy a világ vagy legalább Európa nyomdászatában hol a helye, milyen a minősítése hazánk legrégibb, 1561 óta folyamatosan dolgozó nyomdájának. Mindezen kutatások és feldolgozások ellenére mindmáig mutatkoznak fehér foltok, kevéssé hangsúlyozott, ám fontos részek nyomdánk történeté-5