Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül [antikvár]

BevezetésA koraújkor évszázadaiban Európa-szerte gyökeres változások történtek az államigazgatás, a társadalom és az élet számos más területén. A hosszantartó átalakulás alapjaiban változtatta meg a hadviselés mikéntjét is. Megjelentek az állandóan fegyverben tartott hadseregek, amelyekre egyik első, késő középkori példaként lehet megemlíteni Vll. Károly (1422-1461) francia király conipcignien d'ordoncmce-ái és Hunyadi Mátyás (1458-1490) Fekete Seregét. E fegyveres erők megalakulása már jelezte a későbbi változások irányát. Az uralkodók rendelkezésére álló csapatok nagysága a 16. és 17. században folyamatosan és jelentős mértékben növekedett.' Az új típusú katonaság a megfelelő infrastruktúra (kaszárnyák, elegendő mennyiségű szállítójármű stb.) hiányában a polgári lakossággal történő együttműködésre kényszerült. Az alábbiakban ezzel, a civil népesség és a katonák 17-18. századi mindennapi életét alapjaiban befolyásoló kérdéssel foglalkozik, amelynek átfogó feldolgozásával a hazai szakirodalom mindmáig adós maradt, és amelyről osztrák történészek is így nyilatkoznak: Továbbra sürgető szükség vem a katonák, altisztek és lisztek koraújkori hétköznapi életének megismerésére.'"^A téma kutatása mindezen túl azért fontos, mivel a katonaság garázdálkodását, illetve a fenntartásához nélkülözhetetlen, mértéktelen adóztatást tekinthetjük az 1697. évi hegyaljai felkelés és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) egyik legfontosabb okának.^ A történeti kutatás által mégis kevéssé vizsgált terület, hogy a szatmári békét (1711) követő évtizedekben miként alakult a katonaság és a civil lakosság kapcsolata.Jelen kötet első két fejezete ismerteti a katonaság ellátásával és elhelyezésével kapcsolatos rendi és uralkodói megbízásból a 17-18. században készült tervezeteket, illetve bemutatja azokat a jogszabályokat, amelyek alapjaiban befolyásolták a császári hadsereg ellátásával és elszállásolásával összefüggő kérdéseket. Az együttélés kereteit meghatározó törvények mellett elsőrendű fontosságú az uralkodói rendeletek alapos vizsgálata, amivel mindmáig adós történetírásunk,'' sőt Czigány István véleménye szerint ez a terület feldolgozatlansága miatt a történeti, hadtörténeti szakirodalomban avítt, sztereotípiákkal terhelt."^ Zachar József szintén az elmaradt kutatásokkal magyarázta a koraújkori magyar hadtörténetre vonatkozó hiányos ismereteinket vagy tévképzeteinket: ,JEImaradt hadtörténelmi alapkutatások hiányában számos esetben kinyilatkoztatások történtek, és ezek váltak általánosan elfogadottá - valóságtartalmuk vizsgálata nélkül."'' A munka rövid kitekintést nyújt a Habsburg Monarchia nyugati területein érvényes normákra is, hogy ezen keresztül összefüggéseiben is értékelni lehessen Magyarország helyzetét.' Az európai változásokról magyar nyelven Czigány István tett közzé rövid összefoglalást. Ld. Czigány, 32-54. o." Pauser - scheutz - winkelbauer, 171. o. Dringend vonnöten ist weiters eine Alltagsgeschichte der Soldaten, Unteroffiziere und Offiziere in den Stehenden Heeren der Frähen Neuzeit." ' málnási, 66. o. skk. Várkonyi, 1965. 717. o., Rákóczi. 72. o. és 88. o. skk. A töivényi hátteret alaposan feltárta Zachar, 1995. R.\kóczy. 1997. 328. o. 14. lapalji jegyzet. ''Zachar, 2004. 12. o.