kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Avar Gyula - Az egri remete [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/537/4931537.jpg "Avar Gyula - Az egri remete [antikvár]")
Az egri remete [antikvár]
Avar Gyula, Baloghné Hajós Terézia, Berzeviczy Albert, Dr. Hegyaljai Kiss Géza, Földes Géza, Havas István, Herczeg Ferenc, Kabók Győző, Kosáryné Réz Lola, Móra Ferenc, Móra László, Pataki József, Pekár Gyula, Ravasz László, Trencsény Károly
Részlet a kötetből:
Gárdonyi írásai az idők távlatán át.
- Gárdonyi halálának tizedik évfordulóján. -
Irta Simon Lajos
az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöke.
Amikor elhúnyt nagyjainkról emlékezünk, nem érzünk veszteséget, mert az elhúnyt érdeme mindig azon eszmék kultuszába szövődik, melyeknek az elköltözött bajnoka volt s így az elhányt felett való bánatunk felhőin áttör a nemzeti dicsőség fénye.
Ma is, midőn Gárdonyi Géza halálának tizedik évfordulóján...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
Gárdonyi írásai az idők távlatán át.
- Gárdonyi halálának tizedik évfordulóján. -
Irta Simon Lajos
az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöke.
Amikor elhúnyt nagyjainkról emlékezünk, nem érzünk veszteséget, mert az elhúnyt érdeme mindig azon eszmék kultuszába szövődik, melyeknek az elköltözött bajnoka volt s így az elhányt felett való bánatunk felhőin áttör a nemzeti dicsőség fénye.
Ma is, midőn Gárdonyi Géza halálának tizedik évfordulóján emlékezünk, nem tölti el szomorúság lelkünket, mert úgy érezzük, hogy a kegyes emlékezetű író nem halt meg: irodalmi hagyatékának gyémánt ragyogása enyhüléssel, derüs harmóniával és meleg hálával tölti el lelkünket. Gárdonyi írásai az idők távlatán át nem fakultak meg, sőt értékben megnövekedtek, megsúlyosodtak.
Minden író műve annyit ér, amilyen mértékben beilleszkedik korának szellemébe, szemléletébe, nemzetének érzés és gondolatvilágába. Annyit ér, amilyen mértékben részese, kifejezője, kora nemzeti felfogásának, hű tükröztetője jelének, de egyúttal tovább szövője a nemzeti történelemnek és a hagyományoknak. S ha még ehhez a nemzeti nyelv tiszta művelője is, akkor méltó az író arra, hogy lelkünkben babért fonjunk dicső emlékezete köré. Minden magyar írónak, a nemzet húsából, véréből kell táplálkoznia. Az egy nemzethez való hűséges, organikus lelki együvé tartozásain keresztül illeszkedhetik be csak a világirodalom nagyjai közé is.
Termékadatok
Cím: Az egri remete [antikvár]
Szerző:
Avar Gyula
,
Baloghné Hajós Terézia
,
Berzeviczy Albert
,
Dr. Hegyaljai Kiss Géza
,
Földes Géza
,
Havas István
,
Herczeg Ferenc
,
Kabók Győző
,
Kosáryné Réz Lola
,
Móra Ferenc
,
Móra László
,
Pataki József
,
Pekár Gyula
,
Ravasz László
Trencsény Károly
Kiadó: Dante Könyvkiadó
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 130 mm x 190 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............