Bővebb ismertető
Gárdonyi írásai az idők távlatán át
Amikor elhúnyt nagyjainkról emlékezünk, nem érzünk veszteséget, mert az elhúnyt érdeme mindig azon eszmék kultuszába szövődik, melyeknek az elköltözött bajnoka volt s így az elhúnyt felett való bánatunk felhőül áttör a nemzeti dicsőség fénye.
Ma is, amidőn Gárdonyi Géza halálának tizedik évfordulóján emlékezünk, nem tölti el szomorúság lelkünket, mert úgy érezzük, hogy a kegyes emlékezetű író nem halt meg: irodalmi hagyatékának gyémánt ragyogása enyhüléssel, derűs harmóniával és meleg hálával tölti el lelkünket. Gárdonyi írásai az idők távlatán át nem fakultak meg, sőt értékben megnövekedtek, megsúlyosodtak.
Minden író müve annyit ér, amilyen mértékben beilleszkedik korának szellemébe, szemléletébe, nemzetének érzés és gondolatvilágába. Annyit ér, amilyen mértékben részese, kifejezője, kora nemzeti felfogásának, hű tükröztetője jelenének, de egyúttal tovább szövője a nemzeti történelemnek és a hagyományoknak. S ha még ehhez a nemzeti nyelv tiszta művelője is, akkor méltó az író arra, hogy lelkünkben babért fonjunk dicső emlékezete köré.