Az egri színház anno és ma [antikvár]

Az egri színjátszás régmúltja Kozma György Az egri színjátszás története a XVII-XVIII. században az iskolai színjátékokkal kezdődött. A jezsuiták 1692 és 1772 között mutattak be iskoladrámákat gimnáziumukban, majd a rend feloszlatása után a ciszterci korszakban is voltak ugyanott iskolai produkciók. A minoriták 1753 és 1777 között legalább tizennyolc teátrális jellegű nagypénteki illetve úrnapi körmenetet tartottak, a papnevelő intézetben pedig 1773-1798-ig bizonyosan játszottak a szeminaristák. Német nyelvű színészek a XVIII. század második felében már működtek a városban, 1784-ben Weigl Ignác székesegyházi karnagy pénzt vett föl a „theatrum direktorától" muzsikálásukért, 1787-ben pedig „német diátristák" föltehetően 2-3 hetet töltöttek itt, és bevételeikből előadásonként fizettek azonos összegeket a városi szegényalap javára. Színházi zsebkön3rv említi, hogy a következő évben Schrott Antal járt Egerben. 1788 áprilisában a jó hírű Bernd Fülöp kért játszási engedélyt Aradról, nyomtatott színlapokat is mellékelt, műsorral, darableírásokkal, de a várostól - tekintettel a kevés számú német ajkú polgárra és a német nyelvet beszélő katonatisztek távollétére - az engedélyt egyelőre nem kapta meg. Nem csüggedt azonban, s így kérését a következő évben teljesítették, amikor is július 22-ével bezárólag tizenegy hétig tartott társulatával „a közönség gyönyörködtetésére s mindig csöndben, becsületesen és ajánlásra méltóan" viselkedvén előadásokat a császári és királyi nevelőintézetben, majd innen Kassa felé vette az irányt. A városi szegényalapot e társaság összesen 10 rhénes forinttal támogatta. Ezt követően Franz Josef Diwald színigazgató mutatkozott be Egerben 1791-ben. A XIX. elején újabb és újabb német társulatok folyamodtak játszási engedélyért. 1806 elején Völker József Pestről, Hossmann József Kassáról és Schantroch György Klagenfurtból jelentkezett, de a városi magisztrátus mindhárom igazgatót elutasította azzal, hogy jelentős nézőszámra, a német nyelv és a nemesek tavaszi birtokukra vonulása miatt, nem lehet számítani. A következő két évből Leopold Probstról és társulatáról maradtak fenn levéltári adatok: nevezett egy - Debrecen város tanácsához intézett - levelében magát „egri német színházi vállalkozó"-ként nevezi meg, másutt br Wesselényi Miklós és Debrecen város magisztrátusa egyaránt „Egri Német Játszó Társaság" címen említi Frobst társaságát. 1812-ben Zöllner Fülöp kassai színigazgató kérvénye szerepel a város aktái között, azzal a jegy-zőkönjrvbe rögzített válasszal, hogy „a Német Játzókra semmi szükség nincsen", egy évvel később pedig ismét Bernd Fülöp társulata tartózkodott itt, amire bizonyíték egy részére Zágrábból Egerbe küldött levél. 1812 és 1816 közötti négy évben Gusch Adolf évente tartott előadásokat, bizonyságlevelét erről és „tisztességes" viselkedéséről az utolsó év márciusában állították ki részére. Egerben az első magyar nyelvű színielőadásra a XVllI. század derekán került sor gr. Barkóczy Ferenc egri püspök palotájában, amelyben a főpap „nemzetének javára" egy színháztermet is felállíttatott. Itt adták elő a jezsuita gimnázium diákjai 1754. július 31-én, Szent Ignác napján Faludi Ferenc Constantinus Porphyrogenetus című drámáját. Két évvel később egy bizonyos Nóvák Gáspár komédiás járt városunkban és a városbíró „tilalma ellen