Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei X. [antikvár]

Bevezetés125 esztendővel ezelőtt 1876 elején nyitották meg hivatalosan az akkor újonnan felépített pesti egyetemi könyvtárpalotát. A Skalnitzky Antal tervezte gyönyörű neoreneszansz épület az akkor kiépülő magyar főváros egyik legszebb új középülete lett. Az eltelt egy és negyed évszázad sok örömet és viszontagságot is hozott e bibliotéka életében. A patinás épület több mint másfél évtized alatt megújult, nagyrészt régi fényében pompázik, de már most aggódnunk kell, lesz-e módunk a folyamatos javítását, karbantartását fedezni. Az elmúlt öt évben megkezdtük a könyvtári feldolgozó munka korszerűsítését, s bár messzire jutottunk, még nagyon távoli az áhított cél: a hagyományait és értékeit őrző, de munkájában a 21. század módszereit alkalmazó egyetemi könyvtári rendszer kiépítése.Az épület 125 éves fennállása a magyar állam millenniumának ünnepére esik. Külön öröm számunkra, hogy erre az alkalomra jelentethetjük meg évkönyvsorozatunk jubileumi X. kötetét. Úgy véljük azonban, hogy a nagy átalakítások közepette nem a dicső múltat taglaljuk e kötet bevezetőjében, hanem helyette áttekintést adunk az egyetemi könyvtárügy ezredvégi helyzetéről.Kérem az Olvasót, fogadja változatlan érdeklődéssel és jó szívvel az Egyetemi Könyvtár X. ÉvkönyvétHelyzetképAz ELTE könyvtári struktúrája a 19. század elején alakult ki. Egyfelől vannak kari, intézeti, tanszéki könyvtárak (119 könyvtár, több mint 20 telephelyen) melyek az intézet- vagy tanszékvezető irányításával önállóan működnek, költségvetésileg pedig a dékán(ok) felügyelete alatt állnak. Másfelől van a szakmailag, pénzügyileg önálló Egyetemi Könyvtár, amely bizonyos adminisztratív, módszertani tanácsadó munkát végez a tanszéki könyvtárak számára, s mellette országos feladatokat lát el. A karok könyvtárai fölött a költségvetési, könyvtárpolitikai ellenőrzést 1990-ig a Karközi Könyvtári Bizottság látta el; 1995 óta az újonnan létrehozott Egyetemi Könyvtári Bizottság feladata az ELTE könyvtárpolitikájának meghatározása.Az ELTE könyvtári hálózata gyakorlatilag lefedi a társadalomtudományok egészét és az élettelen természettudományokat, tehát a hazánkban oktatott tudományszakok óriási hányadát. Több szakterületen egyedül az ELTE-en folyik oktatás. A különböző könyvtárakban egyedi értéket képviselő külföldi szakirodalom, hatalmas mennyiségű nemzetközi folyóirat állomány és sok, csak nálunk megtalálható modern adatbázis halmozódott fel. Jelenleg 1557 külföldi folyóirat jár egyetemünkre. Az Egyetemi Könyvtár a nemzeti kulturális örökség részét képező kódexekkel, ősnyomtatványokkal, unikális értékű 16-19. századi gyűjteménnyel rendelkezik. Országos