Bővebb ismertető
Részlet a műből:
BEVEZETÉS.
A jelenkor fia a történeti fejlemények eredményeivel azt a hitet örökölte, hogy a Magyarország álladékát képező vármegyék földrajzi minősége, mint valami megkövesült eszme élte túl a századokat.
Nemzedékek éltek azon tudatban, hogy Magyarország 52 vármegyére van felosztva, és tekintve azt a tapasztalást, hogy sem a vármegyék ezen száma, sem azok határai nem változtak, jó talajt talált az a vélekedés, hogy ez réges-régen is így volt.
Napjainkban azonban oly sok történik, a mi bizonyos megszokott eszméket folyásba hoz, hogy még oly körökből is felhangzik egy kis conservativismus utáni vágy, a melyek az utóbbit a világ rendében egészen nélkülözhetőnek vélték.
Ébredett nálunk is a történeti földrajz tudománya, és oltotta az üdvös scepticismus csiráját a tevékenységre kész szellemekbe. Midőn a búvár figyelmeztető hangja annyiszor felszólal, és midőn a valóért küzdő tudós napról napra több segédhadat nyer — a tisztes levéltárak csendes rejtekeiből, megvannak számolva a kényelmes gondolkozás és az ismeret öltönyében járó vélekedés napjai, hogy helyet adjanak a nyomozásnak és azon vágynak, hogy a ki tudásának alapjait a kétely által megingatva érzi, a régi századoktól kérjen tanácsot. És ez a gyakoriabb érintkezés a múlttal nem fog jövőnknek ártalmára válni.
Ma a hagyományos felfogás már túlhaladott állapot, és a vármegyék kivételes ellenállhatási képességében, a különféle korszakok alakításai között senki sem hisz. A kérdés csak az, hogy miután azon földrajzi állapotok, melyeket nemzedékünk
Az eltűnt régi vármegyék. 1*