Az esztergomi főszékesegyház [antikvár]

Részlet a könyvből:"Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben, amiben közjogi és egyházszervezési szempontok éppúgy szerepet játszottak, mint a hozzáfűződő hagyományok. Kiemelkedő jelentőségét, fontosságát századok viharai és csapásai sem csökkentették, sőt inkább növelték. Része van ebben a Duna-kanyar fölé emelkedő festői fekvésének, dombok övezte természeti szépségének csakúgy, mint azoknak az épületeknek, amelyek hol világi, hol egyházi központtá emelték, illetve ezt a funkciót töltötték be. alig van olyan eseménye a magyar történelemnek, alig van fontosabb szála a hazai művészettörténetnek, amely ne kötődne valahogyan az esztergomi várhegyhez. Szinte zavarban vagyunk, hogy ebből a gazdag szövedékből mivel foglalkozzunk, és azt minden oldalról megvilágítva, teljes szépségében az olvasó elé állítsuk. Ezért most csupán a mai szemlélő előtt legismertebb és legkiemelkedőbb alkotással, a várhegyet koronázó székesegyházzal kívánunk foglalkozni.Az esztergomi várhegy mint földrajzi komplexum mindig valamiféle nagyszabású egységet jelentett, ezért beépítése - annak bármely fázisára gondoljunk is - e fekvés adta lehetőségekkel kívánt élni. Az esztergomi várhegy könnyen megközelíthető és mégis elszigetelt, jól védhető, ünnepélyes hatású, de természeti adottságai révén vonzó és feloldást nyújtó földrajzi és tájegység. Nem meglepő, hogy a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett. Bármelyik szerepét is nézzük, mindig valaminő központi hatalmat jelentett, aminek építészeti kifejezése egységes kiképzést és monumentalitást igényelt. ennek megoldása mindig bonyolult feladat volt, nagy szellemi és anyagi erőfeszítést kívánt.Csak emlékeztetünk a várhegyen állt Szent Adalbert--székesegyházra, amelyet feltehetően I. István király alapított, majd 1188-ban tűzvész áldozata lett. Később III. Béla egyik legfőbb egyházi támasza, Jób esztergomi érsek újjáépíttette, valószínűleg háromhajós, kereszthajó nélküli bazilika alakjában. Ennek a székesegyháznak különlegessége, jellemzője a homlokzat előtti csarnok volt, amelyben a gazdagon tagolt, színes márvány díszítéssel is kiemelt "Porta Speciosa" kapott helyet. Ezt a híres és művészetileg is jelentős alkotást csupán néhány töredékből, valamint egy XVIII. századi ábrázolásból ismerjük."