Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete [antikvár]

BeköszöntőA Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia gondolata először egy inspi-ratív légkörű debreceni kurzust követő beszélgetés során fogalmazódott meg a szervezőbizottság három ifjú tagjában (Lendvai Ádám, Szentirmai István és Horváth Márton). Közülük akkor még senki sem sejtette, hogy a megfogant gondolatból, alig több mint kilenc hónap múlva, valóban megszülethet egy rendezvény, melyre közel négyszáz szakember regisztráltatta magát. De mi is ez a természetvédelmi biológia, ami .ilyen sok embert érdekel ma Magyarországon?A természetvédelmi biológia (conservation biology) tudományának születését egy 1978-ban San Diego-ban megrendezett konferenciához (lst International Conference on Conservation Biology) szokták kötni. Ezt a speciális, több tudományterületet ötvöző diszciplinát az a sajnálatos tény hívta életre, hogy a jelenleg megfigyelhető katasztrofális környezeti trendek ténylegesen megkérdőjelezik a földi élővilág hosszú távú jövőjét. A környezetszennyezés, erdőirtás, globális felmelegedés, éghajlati szélsőségek ismert példái helyett itt csak John Lawton sokkoló gondolatmenetét idézzük fel (16th Annual Meeting of the Society for Conservation Biology, Canterbury, 2002). Jelenleg az emberiség a globális nettó primer produkció több mint 40%-át használja fel. A trendek alapján kiszámítható, hogy 50 év múlva minden primer produkciót az emberiség fog hasznosítani, amely nyilvánvaló katasztrófához vezet: feléljük a Földünket.Mi a helyzet ma Magyarországon? Hazánk még természeti értékek szempontjából kiemelkedő országnak számít Európában. A közeljövőben azonban jelentős fejlődés" várható országunkban, amelynek lehetséges hatásaihoz elég ha kontinensünk tőlünk nyugatabbra fekvő országaira tekintünk. Nagy-Britanniában 2-300 ezer hektáros mocsárvidék helyén szálanként visszatelepített nádasok vannak, Hollandiában a természetes" élőhelyeket a tengertől gátakkal elnyert területek jelentik, Nyugat-Európában a madárfajok populációinak nagy része csökkenő, néha drasztikusan csökkenő trendet mutat, és így tovább. Ennélfogva a közeljövőben a hazai természetvédelmi szervezeteknek a globálisan megfigyelhető trendeken felül, számos lokális problémával is szembe kell nézniük, amelyek hatásait és lehetséges megoldásait sokszor nem ismerjük kellőképpen. A problémák hatékony felismeréséhez és megoldásához szükség van erős szakmai alapokra, és egy alapvető szemléletváltásra, amelynek hatására az aktív védelmet és az alkalmazott kutatást már nem elkülönült, hanem szorosan egymásra utalt területeknek tekintjük. Szükséges az összefogás ahhoz is, hogy olyan komplex