Bővebb ismertető
Országház. Milyen hajlékony és pontos a magyar nyelv, hogy ezt az épületet egy ilyen hangulati tartalmában minden más nyelvre oly nehezen lefordítható szóval illeti. Igaz, mondjuk parlamentnek, az országgyűlés épületének, és olykor képviselőháznak is. Mégis, ez az épület számunkra mindenek előtt az ország házát jelenti. Nem kell nyelvésznek lennünk ahhoz, hogy felismerjük, a ház az otthon fogalmával rokon, és ugyanarról a tőről fakad, amelyből a haza szavunk is származik. Ezek a fogalmak életünk legszemélyesebb részéhez tartoznak. S ezt a fajta személyességet az épület egyetlen más elnevezése sem adja vissza. Az önálló magyar állam épület-foglalatának és jelképének megtervezésének gondolata csaknem egyidős a polgárosodás eszméinek magyarországi megjelenésével. XVIII--XIX. századi eleink pontosan egy évszázadig foglalkoztak ennek az európai korszellemből születő álomnak a valóra váltásával. Ezeket a művészi és gyakorlati törekvéseket láttatja ez a kiállítás, több mint száz évvel az után, hogy meg is valósították a tervezőjétől legtömörebben megfogalmazott alapelvet, miszerint „évszázadokra szóló ... alkotmánytemplomot" kell emelni. De ez a millennium évében megrendezett kiállítás jelentős lépés annak felmérésében és megértésében is, hogy ez az akkori kor „momentumának" készült mű milyen előkelő helyen áll Európa és a világ nagy parlament-építkezéseinek sorában.
Áder János
a Magyar Országgyűlés elnöke