Bővebb ismertető
Az Országos Földtani Adattár évtizedek óta gyűjti és rendszerezi a 120 éves múltra visszatekintő Magyar Állami Földtani Intézet, valamint az országban más intézmények, vállalatok által végzett földtani kutatások dokumentumait. 1952. január 15-én alakult meg közvetlen elődje, a Földtani Alapadattár, melynek fő feladata a nyersanyagkutatás dokumentumainak gyűjtése és folyamatos kiegészítése, továbbá az intézeti nyersanyagkutatás és az iparági igények egyeztetése, az építőipari nyersanyagok kataszterének összeállítása és az ásvány vagyonbecslés volt. Az elmúlt csaknem 40 év folyamán az osztály utasításokban, tervekben előírt feladatköre, sőt neve is, többször változott. Mindvégig változatlan maradt azonban a felsoroltak közül az első feladat - a nyersanyagkutatás (és általában a földtani kutatás) során nagy költséggel megszerzett földtani adatok központi gyűjtése, nyilvántartása, a lehetőségek szerinti minél teljesebb feldolgozása és hozzáférhetővé tétele. A következetes dokumentum- és adatgyűjtés, az egységes adatállomány, a már hagyományos formájában is áttekinthető nyilvántartási rendszer, az Adattár nyilvánossága így felbecsülhetetlen értékű, páratlan gyűjteményt hozott létre, amelynek egy-egy részlege önmagában is könyvtárnyi terjedelmű. Kézirat- és jelentéstárának legrégebbi dokumentuma 1839-es keltezésű, az új dokumentumok 18 ezer fölötti sorszámot kapnak; mélyfúrási katasztere, amelynek kialakítása 1959-ben a tatabányai fúrások adatfelvételével kezdődött, ma több, mint 180 ezer kutatófúrásról nyújt tájékoztatást; a rajztárnak a jelentéstárai azonos nagyságrendű gyűjteményében pedig egyaránt megtalálhatók Intézetünk régi és mai neves kutatóinak eredeti, kéziratos térképei, rajzai.