Az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 50 éve [antikvár]

Előszó ölvén esztendő igen hosszú idő nem csak az ember, de egy intézet életében is. Fél évszázadra már érdemes visszatekuiteni, értékelést adni. Az Intézet alapítását - mint több országban is - az atombomba könyörtelen bevetését követő szörnyű hatások megismerése, elemzése, illetve a sugárhatások elleni védekezési módszerek kutatásának igénye váltotta ki. Igen, az egész világ megdöbbent és megrettent a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák mindent: környezetet, élőlényeket és köztük az embert pusztító hatásától, jóllehet, akkor még csak a heveny sugárbetegségröl szereztek tapasztalatokat. így a néhány óra, nap vagy hét alatt kialakuló igen siilyos, sőt az esetek egy részében a halálos kórképek kerültek az érdeklődés középpontjába. Ezért érthető, hogy az ötvenes évek közepén sok országban olyan intézeteket alapítottak, amelyekkel a sugárhatás heveny, jól látható, érzékelhető hatásait akarták tanulmányoztatni a védekezés lehetőségeinek reményében. A mi intézetünk alapításáról is ezért döntött a Kormány még 1954-ben. Az alapítás szükségszerűségét indokolta a meginduló fegyverkezési verseny és a hidegháborús nemzetközi politika. Az 1957. január 1-én megalakult Intézetünk elsődleges feladata az ionizáló sugárzások hatásainak kórtani tanulmányozása volt kezdetben kísérleti állatokban és később egyre inkább szöveti, sejt, ill. molekuláris szintű vizsgálatokban. Már az első években különös hangsúlyt kaptak - katonai jelentőségük miatt - a sugárvédő vegyületek. Az Intézet az Egészségügyi Minisztérium sugárbiológiai-sugárorvostani szakintézményeként a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és közreműködésével jött létre. A Gyógyszertani Osztályunk évtizedeken át a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és felügyelete alatt, az OSSKI vezetésének szakmai irányításával működött. Ezek az évek sok alapvető, nemzetközi szintű, sugárbiológiai eredményt hoztak az őssejtek, a fehérjék és a nukleinsavak sugárérzékenysége, valamint a sugárvédő vegyületek kutatása területén. Különleges új szakterületek alakultak ki - így a sugárbiokémia, sugárhematológia, sugárgyógyszertan, sugárimmunológia, radiotoxikológia, majd a biodozimetria és a sugárorvostan. Ezen szakterületeken szerzett új eredmények alapján tudott intézetünk bekapcsolódni, a gátló politikai tényezők ellenére, a nemzetközi kutatásokba. A nemzetközi nagypolitika változása, az atomsorompó egyezmény több állam által történő elfogadása módosította intézetünk feladatkörét is. így előtérbe kerültek az atomenergia békés felhasználását célzó kutatások. Ezek egyike volt az izotópok orvosbiológiai alkalmazásának megindulása. Intézetünk e területen az ország első intézményévé vált, amely már nemcsak kutatott, hanem izotópos 1