Az Országos Református Szeretetszövetség naptára 1948. évre [antikvár]

A MI ÜGYÜNK _I:;;,t iBr!. 1946. évi beszámoló. Az 1931. év május havában megalakult Országos Református Szeretet-szövetség 1944-ig tartó első 13 esztendeje az állandó fejlődés és sorozatos alkotások nagyszerű korszaka volt. Az 1944. év őszétől a mai napig terjedő időket a próbák esztendeinek nevezhetjük. Megmaradt 22 intezetünlv fenntartása, megrongált épületeinlí rendbehozása, megsemmisült intézeti berendezeseink és fe.szerekseink kiegcszitése, a legszükségesebb mértékig pótlása, gündozottainli élelemmel, tüzelővel, ruházattal" ellátása s még sok — itt fel nem sorolható — más kiadás fedezetéről való gondoskodás voltak azok a feladatok, amelyeket meg kellett oldanunlv, ha bizonyságot akartunk tenni arról, hogy a Szeretetszövetség élő valóság s feladatát —¦ ha a körülmények által szűkebbre szabott keretek közt is — akarja és tudja teljesiteni az emberi nyomor enyhítése érdekéTien. Helyzetünlíet súlyosbította az 1946. év első felében teljes erejével tomboló infláció, mely egyik napról a másikra tette tönlcre mindazokat a féltő gonddal gyűjtögetett filléreket, melyeket intézeteinli fenntartására, gondozott]ainlv jólétének emelésére szántunk. 1946 augtsztLsában értékálló pénz lépett az értékében teljesen megsemmisült pengő helytbe, csak az volt a baj, hogy ebből a jó pénzből a Szeretetszövetsegnek vajmi kevés jutott. A tagdíj gyűjti s, mely a régebbi időben a Szeretetszövetseg bevételeinek gerince volt, nem járt m.egfelelő eredménnyel, aminek egyik oka az volt, hogy nem tudtunk elegendő taggyüjtő diakónist mi.nkába állítani, mert erre a nagy felelősséggel járó bizalmi munlcára kellő számú jelentkezőt nem kaptunk, a másik ok pedig az, hogy az egyházmegyék nagyobb része (17) még-régebben, a lélekszám szerinti 3 fillérek beszolgáltatására -vállalkozott, azonban sok egyházmegye ilyen címen semmit sem küldött be hozzánk. Legyen szabad itt megjegyezni azt, hogy a régi 3 fillérek többszörösen nagyobb értéket jelentettek és vásárló erőt képviseltek a mostani 3 filléreknel, tehát bizodalmas kérése az a Szeretetszövetségnek, hogy amely egyházmegyék megmaradnak a tagdíjak ilyen módon lerovása m.ellett és tagdíjgyüjtők kiküldését nem kívánják, lélekszám szerint legalább 10 fillért küldjenek el a Szerétetszövetséghez tagdijakat helyettesítő átalány címén. A tagdij-gyűjtők munlcája általában kielégítő volt, némely helyen pedig meglepően gazdag. Igyekezni fogunk minél több diakón- st munlvába állítani, hogy a munkások elégtelensége miatt egyetlen fillért se veszítsünlc el védenceink kárára. Estélyeket és ünnepélyeket a mai helyzetből folyóan sehol sem rendezhettünk, pedig a múltban ilyen címen jelentős bevételeket könyvelhetett el pénztárunk. Naptárunkat az 1947. évre 70,000 példányban jelentettük meg s örömmel tapasztaltuk, hogy híveink a kétévi szünetelés után most meg-