Az ötös folyosó [antikvár]

Részlet: A reménytől t tervezésig Magyarországon új vasútvonal utoljára 1941-42-ben épült. A 48 kilométer hosszú Szeretfalva-Déva vonal Székelyföldet kötötte össze Budapesttel. Korszakos jelentőségű volt, mint ahogyan egy új kor nyitányát jelzi a szlovén-magyar vasútvonal megépülése is. A magyar kormány ugyan csak 1995-ben mondta ki a végleges döntést, ám különböző fórumokon már 1980 óta folytak az építkezés előkészületei. Különböző bizottságokban került napirendre az „Adria tengelytanulmány" című munka. A tanulmány hazánk tengeri kapcsolatát elemezte. Mivel a második világháborút követően a vonatok Rédicsnél és Bajánsenyénél megálltak, és nem mentek át a határon tovább Lendvára, illetve Muraszombatra, s mivel a Zalalövő-Bajánsenye vonalon a nyolcvanas évek elején megszűnt a forgalom, majd a síneket is felbontották, hazánknak csupán Murakeresztúron és Gyékényesen volt vasúti kijárata az Adriai-tenger felé. A kilencvenes évek elejének politikai viharai nyomán Jugoszlávia tagországa kimondták függetlenségüket. A belső államhatárok deklarálása után világossá vált, hogy Szlovéniának nincs vasúti összeköttetése Magyarországgal. Ekkor értékelődött fel igazán a Közlekedéstudományi Egyesület Vas Megyei Szervezetének munkája, ugyanis a magyar és a jugoszláv (majd szlovén) vasút vezetői közötti tárgyalások műszaki dokumentációit a vasi szakemberek készítették. A helyi szakértők lelkiismeretes munkájának köszönhetően a szlovén vasút ügye lépésről lépésre haladt előre. Két ország, három irány Térkép a tervezés során felmerült három nyom-Mindvégig három nyomvonal volt vonalról. Az egyes jelű terítéken. Nagyon sokáig tartotta épült meg.