Bővebb ismertető
A Völgység népesedési képét alapvetően megváltoztatta a második világháborút követő népességcsere, a németek egy részének kitelepítése, az új telepesek, elsősorban a bukovinai székelyek - szórványosan az erdélyiek, felvidéki és alföldi magyarok - ideérkezése.
A központi település, Bonyhád a mezőgazdasági jellegű Tolna megye legiparosodottabb települései közé tartozott; cipőgyárával, zománcgyárával, széles alapú kisiparával és belterjes állattartással jellemezhető.
A szocialista iparosítás a két nagyüzem és a kialakuló szövetkezeti ipar extenzív fejlődését hozta, s ez vonzerőt gyakorolt a járás településeire is. A mezőgazdaság szövetkezetesítését az 1970-es évekre az ágazat üzemi-szervezeti központosítása, a nagyüzemi gazdálkodás meghatározóvá válása követte.