Bővebb ismertető
Magyarország történelmében az 1948-tól 1990-ig terjedő időszakot pártállami időknek, a kommunista diktatúra évtizedeinek nevezik. Történéseinek tárgyilagos feltárása országos szinten az elmúlt években már megkezdődött. A szűkebb kömyezet eseményeinek, a helytörténet kérdéseinek kutatása azonban még várat magára. Jelen összeállítás egyik célja ennek a jövőbeli feladatnak a megoldásához kíván segítséget njrújtani. Másrészről, célkitűzése szerint, a hel)1;örténet és az országos események kapcsolódási pontjaira is következtetni enged, hiszen azáltal, hogy a szocialista közigazgatási rendszer szigorúan centralizált és integrált volt, s egyben „kívülről" a párt iránjátása alatt állt, így a hel}d viszonyok tanuhnányozása, kronologikus feltárása szükségszerűen vezet el az országos történelmi-politikai gyakorlat kérdéseihez.
Székesfehérvár a tárgyalt időszakban vált fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező szocialista nagyvárossá. Lakosságának száma mintegy megháromszorozódott. Rendezvényei, műemlékei, földrajzi fekvése sok látogatót vonzott: a hivatalos küldöttségek politikai turizmusa mindennapossá vált.
A fejlődés állomásai előbb az önkormányzati testület, majd a tanácsrendszer kiépülése után, az államhatalom helyi szervének, a tanácsnak az iratanyagából követhetők nyomon. A tanács, mint a területi igazgatás szerve, noha helyi jelentőségű ügyekben rendeletet alkothatott, meglehetősen formálisan működött. A tényleges hatalom a kisebb létszámú végrehajtó bizottságban koncentrálódott. Üléseinek anyaga képezi - a képviselő-testületi és tanácsülési jegyzőkönyvek, határozatok mellett - az összeállítás gerincét, melyet a helyi sajtóban közzétett híranyag egészít ki.
A Kronológia tényanyagában történő tájékozódáshoz a következőket kell megjegyezni: az egyes napok eseményei után jegyzetszámok állnak. E számok az általuk jelzett jegyzetek és mutatók (név- és tárgymutató) segítségével a forrásokra utalnak. Az események nagy száma miatt, minden év jegyzetszámozása újra indul.
Bízom abban, hogy az összeállítás nemcsak a kutatók munkájához szolgál majd adalékul, hanem általa a korszak polgára is felidézheti saját egyéni történelmét, a fiatalabb generáció pedig szülei, nagyszülei elbeszéléseinek, olvasmányainak kiegészítésére találhat rá.
Magony Imre