Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola Évkönyv a 2001/2002. iskolai évről [antikvár]

Kedves diákok, kedves kollégák, tisztelt ünneplő gyülekezet! Kicsiny és tehetetlen teremtmény az ember. - Ezt az igazságot a bölcsek jól tudják, az okosak előbb-utóbb rájönnek, az ostobák vagy figyelmetlenek pedig - sokszor elfelejtik. A bölcsek fogalmazzák meg imádságainkat és alaptörvényeinket, melyekből pontosan kiviláglik minden gyarlóságunk és fogyatkozásunk. Az okosak alkotják szabályainkat és taktikáinkat, melyek révén elkerülhetők vagy többé-kevésbé kibírhatók a gyarlóságainkból következő zavarok. Az ostobák vagy figyelmetlenek pedig felelőtlenül és nevetségesen büszkélkednek azzal, amit az okosaknak és a bölcseknek köszönhetnek. Kicsiny és tehetetlen teremtmény az ember. - A most befejeződő nyár során két olyan tapasztalatot is szereztem, amely erre a következtetésre juttatott. Néhány napot töltöttem egy idegen országban, kedves vendéglátók között. Míg odafelé utaztam, elnéztem a vonatsínek mellett hátrafelé rohanó tájat. Szemem nemcsak a szívmelengető képek - egy-egy hatalmas, árnyas fa vagy dúsan ringatózó búzatábla - látványát fogadta be; kénytelenül észrevettem azt is, milyen lehangolóan gondozatlanok, rendetlenek a vasúti pályaudvarok és állomások, még sokkal riasztóbbak a mellettük elhelyezkedő ipari raktárak és telephelyek. A sínek között dúsan tenyészik a gaz, a tárolt áruk minden látható tervszerűség nélkül szétszórva hevernek, közöttük sokéves kocsironcsok, rozsdától félig vagy egészen megevett eszközök és alkatrészek. Néhány órányi utazás után a helyzet megváltozott, a sínek mellett egészen más látvány tűnt föl. A vasúti állomások tiszták, rendezettek voltak, a teherpályaudvarok és a környékükön elhelyezett raktárak pedig áttekinthető képet mutattak. Olyan volt az egész, mintha a vonat egy jól megépített terepasztalra tévedt volna. Ezen a vidéken azonban az állomásokon már nem magyar volt a fölirat. A különbség hatalmas volt, s ettől elszomorodtam. Belegondoltam: Lehet-e enyhíteni ezt a keserves különbséget, végigmenni Magyarország minden vasútvonala mellett, s kitakarítani, rendbe szedni minden méterét? A feladat első látásra kilátástalannak tűnt. Nem sokáig volt időm ezzel foglalkozni, mert megérkeztem. Vendéglátóim, egy harmincezres lélekszámú városka lakói nagy szeretettel fogadtak. A náluk töltött öt nap alatt körülutaztattak a környéken. Soha nem hallott nevű kis és nagyobbacska falvakba és városkákba vittek el, s mindenütt mutattak valami büszkélkedni valót: itt készítik a tartomány legfinomabb kecskesajtját, ott egy hatszázötven esztendős kolostor áll, amelyet egy ízben a császár is meglátogatott, amott van Európa legmélyebbről jövő forrásvize, ebben az erdőben nő egy különleges kikericsfajta - és más effélék. Eleinte csak mulattam rajtuk, s magamban a természeti, történelmi és kulturális értékekkel roskadásig teli Budapestre gondolva, megmosolyogtam büszkeségüket.