Badacsony - Tájvédelmi körzet II. [antikvár]

Négy-öt millió évvel ezelőtt, a tengerek visszahúzódása után, a pliocén korszak elején, a bazaltvulkanizmus e táj pannóniai rétegeire tufát és bazaltlepényeket telepített. Ezek a tufa- és bazaltrétegek védőtakaróként szolgáltak a pleisztocén korban a szél és víz romboló, pusztító munkája ellen, mely a nem védett helyekről - Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Tóti-hegy, Gulács, Haláp, Láz-hegy bazaltcsoport közötti területről - eltávolított minden könnyebb anyagot, homokot, agyagot, egészen a mélyebben fekvő és súlyosabb kavics- és konglomerátum-rétegekig. A terület lepusztulásánál és a bazaltüledékek kiemelkedésénél fontos szerepe volt az Ős-Dunának, mely a pleisztocén kor elején a Kisalföldről nem a mai helyén, hanem D-i irányban keresztülfolyt a Tapolcai-medence területén és a 180 m tengerszint feletti magasságig lepusztította, elhordta a bazaltsapkával nem védett pannóniai felszínt. A Balaton környéki bazalthegyeket tanúhegyeknek is nevezzük. Arról tanúskodnak, hogy a pannon rétegek milyen magasan töltötték be a tájat.